Az el nem tűnt idő nyomában

PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.

A tárlat falai kiváltságos hellyé váltak. Egyszerre a magány, egyszerre a hiányok, a sebek, a szentségek falai is. Fizikai rétegeket, festményeket látunk. A málló időt. A múltba szökött jelent. A lélek számos arcát a múltból.

[ o ]

Égre nyíló falak

PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.

Mindkét művész törekvése egy képzeletbeli kép, egy látomás tárgyi világunkba való helyezése. Miközben a technika feletti tökéletes uralom hatja át alkotásaikat, az elsődleges céljuk több ennél, egy meghatározott gondolat, érzés ábrázolása.

[ o ]

Harmóniateremtők

A FÖLDKÖZEL CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL

Az értékzavaros, értékvákuumos korszakokban, amikben élünk, vannak festők (Bátai), szobrászok (Húber), grafikusok (Deák Németh), akiknek kézjegye felismerhető, azonosítható, markáns; saját jelekből saját világot, mitológiát teremtenek, arculatot, mely kizárólag az övék.

[ o ]

Mózes Kati a Műcsarnokban

A VILÁGŰRREL TELI SZÉL CÍMŰ KIÁLLÍTÁS APROPÓJÁN

A művész munkásságának különböző szakaszaiból válogatott, a terem falain és posztamensein sokféle arcát mutatja. Felvonul az a sokféle képi eszköz és megoldás is, amit az idők során alkalmazott. A képek ennek ellenére (vagy épp ezért) „jót tesznek egymásnak”, emelik egymás hatását, közös szólamuk hosszasan fogva tart.

[ o ]