Esszéportál
Recenziók, ismertetők, kritikák, műbírálatok, riportok, tudósítások
PÁROSESSZÉ GÉCZI JÁNOS TIHANYI DEKOLLÁZS-KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Munkáiban a dekollázs nemcsak egy egyszerű technikai eszköz, hanem egy filozófiai és társadalmi állásfoglalás is. Az anyagok tépése, leválasztása és újraalkotása mintegy a régi, megszokott struktúrák elpusztítását és új értelmek létrehozását szimbolizálja.
[ o ]
PÁROSESSZÉ GÉCZI JÁNOS TIHANYI DEKOLLÁZS-KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Dekollázsaiban az üresség fogalma különleges jelentőséggel bír. Az elhagyott, üres terek Géczi munkáiban nem csupán a fizikai hiány megjelenítésére szolgálnak, hanem a múlt és a jelen, az emlékek és a feledés közötti átmeneti állapotot tükrözik.
[ o ]
PÁROSESSZÉ ERNSZT ANDRÁS ÉS KÖREI SÁNDOR KÖZÖS KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Mindkét alkotó egy újabb rend, új forma- és struktúralehetőségek felé igyekszik, nem a jövőbe csábít, csak a jelenbe, hogy a nézőt szembesítse a negyedik ipari forradalom következményeivel.
[ o ]
PÁROSESSZÉ ERNSZT ANDRÁS ÉS KÖREI SÁNDOR KÖZÖS KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
A tárlat egésze a természethez való újrakapcsolódást, az ökoterápiát hangsúlyozza. A vágy titokzatos tárgya a természet, amely gyógyító erővel bír.
[ o ]
GÉCZI JÁNOS RÓMAI FOSZLÁNYOK CÍMŰ KÖTETÉRŐL
A könyve is olyan lett, mint egy kollázs, több gondolati és élményréteg egymásra tapadásában s szétválásában. Mondhatni, egy nagy tépéscsináló műve ez.
[ o ]
LÁNG ESZTER ÉLNI, AHOGY CÍMŰ KÖTETÉRŐL
A létezés és emlékezet keretében egyszerre benne rejlik a jelen, az emlékező jelene, valamint az egykor voltnak, az egykor volt személyeknek a jelenléte, múltja.
PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
A tárlat falai kiváltságos hellyé váltak. Egyszerre a magány, egyszerre a hiányok, a sebek, a szentségek falai is. Fizikai rétegeket, festményeket látunk. A málló időt. A múltba szökött jelent. A lélek számos arcát a múltból.
[ o ]
PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Mindkét művész törekvése egy képzeletbeli kép, egy látomás tárgyi világunkba való helyezése. Miközben a technika feletti tökéletes uralom hatja át alkotásaikat, az elsődleges céljuk több ennél, egy meghatározott gondolat, érzés ábrázolása.
[ o ]
A FÖLDKÖZEL CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL
Az értékzavaros, értékvákuumos korszakokban, amikben élünk, vannak festők (Bátai), szobrászok (Húber), grafikusok (Deák Németh), akiknek kézjegye felismerhető, azonosítható, markáns; saját jelekből saját világot, mitológiát teremtenek, arculatot, mely kizárólag az övék.
[ o ]
STARK ATTILA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Szürreális látomásaival Stark Attila a jelenlegi kulturális, társadalmi és technológiai tájat, benne a modern világvárosi életet térképezi föl. Mindent egybelát, zsúfolt és mozgalmas teret hoz létre, figurákkal, absztrakt jelekkel.
[ o ]
A 90-ES ÉVEK A MAGYAR ELEKTROGRÁFIA MŰFAJÁBAN CÍMŰ TÁRLAT APROPÓJÁN
Enigmatikus tárlatot látunk. Visszanézést, rápillantást. Úttörőket.
[ o ]
FARKAS ZSÓFIA ÜVEGSZOBOR-KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Kamarakiállítás, posztamensen álló nyolc, cím nélküli, 2022–24-ben született mű. A nyolcas szám misztikája, hogy fektetve a végtelenre utal, a határtalanra. Kerek, ovális, égbe nyúló, geometrikus alapformák, villák, tömbök és hasábok láthatók.
[ o ]
GAÁL JÓZSEF IDOLUM CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Lényeinek arctalansága, illetve maszkszerű, foltos, töredezett, hiányos, heges arca egyszerre jelenti a rejtekezést, egyszerre a tudattalan kiválást. Az élni akarást és a jövőtlenséget.
[ o ]
SZITA PÉTER ELEKTROGRÁFIAI KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Mintha idegen lény szemével nézne önmagára és embertársaira. Csak sejti, hogy a titok létezik. A létezésünk titka.
[ o ]
LÁNG ESZTER FEHÉR-KÉK ÉNEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Láng Eszter örömmel játszik, képeinek örömszínezete van, még akkor is, ha a vonal, a szál, a szilánk, vékony oszlop sötétebbé, komorabbá válik.
[ o ]
A ROOM OF THEIR OWN CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL
A kurátor az alkotók nemére, tapasztalatára helyezi a hangsúlyt; mit jelent ma női alkotónak lenni, hogyan látják önmagukat, szerepüket, a velük szembeni társadalmi elvárásokat és a világot női szemmel.
[ o ]
DRÉHER JÁNOS KOR-REKONSTRUKCIÓ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Vakolat-költészet, az anyag lírai és drámai megszólítása, megkomponált, ritmikus töredékvalóság-fikciókkal. Nem belövések 56-ból, nem is épületomlások földrengés után. Az elmúlás, a múló idő ráncait látjuk, ráncfelvarrás nélkül.
[ o ]
BÁTAI SÁNDOR FÖLDÍRÁS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Bátai az ember szemével pillant örökségére, az élet forrására, a földre. A lét egyedi és mégis körforgást mutató jelenségét ragadja meg. A földön megjelenő nyomot, a kopást, a keresztet.
[ o ]
FÜRJESI CSABA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Fürjesi Csaba köztes és mitikus terei, montázsai, portréi balladai tömörséggel és szívet fagyasztó ambivalenciával bírnak, szaggatottak, hiányosak, homályosak, sejthető részletekből állnak össze, miközben lényeges elemeket kihagy, elhagy belőlük.
[ o ]
TURBULY LILLA PESTRE FEL! CÍMŰ ÚJ KÖTETÉRŐL
Pár oldal után azt éreztem: de kár, hogy nem pöttyös! Mármint kívülről, mert belülről nagyon is az.
[ o ]