Esszéportál
STARK ATTILA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Szürreális látomásaival Stark Attila a jelenlegi kulturális, társadalmi és technológiai tájat, benne a modern világvárosi életet térképezi föl. Mindent egybelát, zsúfolt és mozgalmas teret hoz létre, figurákkal, absztrakt jelekkel.
[ o ]
A 90-ES ÉVEK A MAGYAR ELEKTROGRÁFIA MŰFAJÁBAN CÍMŰ TÁRLAT APROPÓJÁN
Enigmatikus tárlatot látunk. Visszanézést, rápillantást. Úttörőket.
[ o ]
FARKAS ZSÓFIA ÜVEGSZOBOR-KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Kamarakiállítás, posztamensen álló nyolc, cím nélküli, 2022–24-ben született mű. A nyolcas szám misztikája, hogy fektetve a végtelenre utal, a határtalanra. Kerek, ovális, égbe nyúló, geometrikus alapformák, villák, tömbök és hasábok láthatók.
[ o ]
GAÁL JÓZSEF IDOLUM CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Lényeinek arctalansága, illetve maszkszerű, foltos, töredezett, hiányos, heges arca egyszerre jelenti a rejtekezést, egyszerre a tudattalan kiválást. Az élni akarást és a jövőtlenséget.
[ o ]
LÁNG ESZTER FEHÉR-KÉK ÉNEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Láng Eszter örömmel játszik, képeinek örömszínezete van, még akkor is, ha a vonal, a szál, a szilánk, vékony oszlop sötétebbé, komorabbá válik.
[ o ]
A ROOM OF THEIR OWN CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL
A kurátor az alkotók nemére, tapasztalatára helyezi a hangsúlyt; mit jelent ma női alkotónak lenni, hogyan látják önmagukat, szerepüket, a velük szembeni társadalmi elvárásokat és a világot női szemmel.
[ o ]
DRÉHER JÁNOS KOR-REKONSTRUKCIÓ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Vakolat-költészet, az anyag lírai és drámai megszólítása, megkomponált, ritmikus töredékvalóság-fikciókkal. Nem belövések 56-ból, nem is épületomlások földrengés után. Az elmúlás, a múló idő ráncait látjuk, ráncfelvarrás nélkül.
[ o ]
BÁTAI SÁNDOR FÖLDÍRÁS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Bátai az ember szemével pillant örökségére, az élet forrására, a földre. A lét egyedi és mégis körforgást mutató jelenségét ragadja meg. A földön megjelenő nyomot, a kopást, a keresztet.
[ o ]
FÜRJESI CSABA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Fürjesi Csaba köztes és mitikus terei, montázsai, portréi balladai tömörséggel és szívet fagyasztó ambivalenciával bírnak, szaggatottak, hiányosak, homályosak, sejthető részletekből állnak össze, miközben lényeges elemeket kihagy, elhagy belőlük.
[ o ]
A TÖBB FÉNYT! – MORE LIGHT! KIÁLLÍTÁSRÓL
Az Árnyék ugyanolyan hatalmas, mint a Fény. A kettő harcol egymással, pandémia és egy közeli háború idején is. Ilyenkor megváltozik számunkra a tér és a sík, a színek és formák világa.
[ o ]
A META-MÉDIUMOK A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN CÍMŰ MET-TÁRLATRÓL
Hibridizációs jelenségeknek vagyunk tanúi a tárlaton, amelyet a dekonstruáló és konstruáló formanyelv, illetve a performatív gyakorlat jellemez.
[ o ]
KECSŐ KRISTÓF ÉS NAGY DÁNIEL SZOBRÁSZOK KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Mindkét alkotóra jellemző, hogy a geometrikus szabályok, törvényszerűségek követése során a matematikai szabályszerűség, az intuíció, az érzékelés szubjektivitása is érvényre jut. Értik, érteni akarják és értelmezik az anyagot, a formát.
[ o ]
WEILER PÉTER CHECKOUT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Nincsenek térbeli határok, ha vannak is, csak képletesek, áttetszőek, átjárhatók. A falak, a szobák a Chelsea Hotelben valóságosak, az intim életet teszik lehetővé, de itt nincsenek titkok, azok mindig kitudódnak.
[ o ]
MARIANNE WOLF AB OVO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Marianne Wolf új és régi alkotásaiban is a dolgok közepébe vág. Ab ovo. Teremtett világa nem mozdulatlan, nagyon is mozgásban van. Végtelenített, mint egy Möbius-szalag, bárhonnan is indulunk el, visszatérhetünk a kezdetekhez.
[ o ]
EŐRY EMIL VISSZATEKINTÉS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Eőry finoman izzó, duzzadó, drámai energiákkal teli, ölelkező-szétváló formái az élet mibenlétét keresik, kutatják. Töretlen embersége, érzékenysége átsüt az alkotásokon, amelyek olykor zsoltáros, fohászos, hittel teli hangulatot, emberi világot idéznek fel a nézőben, de a formatökély az anyagelvűség világában tartja a nézőpont horizontját.
[ o ]