::: Párosesszé Barabási Albert-László Fake News című kiállításról I.
Mottó: A hazugság repül, míg az igazság sántikálva érkezik mögötte. (Jonathan Swift)
Barabási Albert-László második alkalommal szerepel önálló kiállítóként a Kálmán Makláry Fine Arts terében. A BarabásiLab Álhír Apostolok projektjében big data és hálózattudományi gyakorlatát alkalmazva tárta fel azokat a rejtett erőket, amelyek a covid-vakcinák bevezetése során az álhírek terjedését elősegítették. A bostoni Network Science Institute Álhír Megfigyelőközpontja által gyűjtött adatokra támaszkodva a laboratórium azonosította az oltással kapcsolatos álhíreket tartalmazó tweeteket, rekonstruálta a több mint 200 ezer Twitter-felhasználóból álló követői hálózatot, és 17 ezer olyan személyt azonosított, akik aktívan vagy akaratlanul is segítették az oltásokkal kapcsolatos álhírek terjedését. A munka rávilágít a 12 álhír-apostol kivételes szerepére: az álhírüzenetek mintegy 70 százalékáért 12 álhír-apostol (influenszer) volt a felelős.

Az álhírek terjedése pszichológiai tényezőkkel magyarázható, mint például a megerősítő torzítás és a kognitív disszonancia. Ezek a tartalmak hozzájárulhatnak a társadalmi megosztottsághoz, és befolyásolhatják a politikai döntéshozatalt. A dezinformáció különösen veszélyes formája a szándékos politikai manipuláció, amely gyakran része az információs hadviselésnek.
A pandémia idején mindennapossá vált a bizalmatlanság az intézményi hatalommal (a kormánnyal, a gyógyszeriparral, a tudománnyal, az egészségügyi intézményekkel, az orvosokkal stb.) szemben. A tudományos dezinformációt, a szélsőséges csoportok narratíváit és az összeesküvés-elméleteket is ezek a bizalmatlanságok hozták létre, az online platformokon hálózatokba szerveződve.

Barabási 2022-ben 12 festőhengert épített munkatársaival 3D-ben, amelyek szorosan kapcsolódnak az álhír-narratívához, és mindegyik a 12 álhír-apostol egyedi üzenetét (rövid szöveges posztjait) ragadja meg festékhengerek egyedi florális vagy geometrikus mintái révén. A kísérletek után 2023 nyarán Budapesten szakmai asszisztensek közreműködésével hozta létre a formai jegyek alapján több alsorozatból álló Fake News-szériát.
Barabási Fake News festményciklusának paradoxona, hogy az alkotásokat bár absztrakt festészeti formára építi, bennük a valóság (álhírek) tárgyi, tér- és időbeli összefüggéseit elemzi, azokat művészi munkájában tudatosan figyelembe veszi. A vászonra felvitt minták a szigorú struktúráktól indulva fokozatosan dekonstruálódnak, és szabadabb kompozíciók alakulnak ki, amelyek a személyes gesztusokra épülő festőiséghez jutnak el. Barabási hangsúlyozta, hogy az adatrealizmus megkötései ellenére az adatok hűséges reprezentációja alapvető fontosságú, mivel ezen elv tiszteletben tartása biztosítja a művek hitelességét.
A covid álhírei színsávokként, számokban, számsorozatokban, hasábokban, szövegtöredékként, képletek formájában jelennek meg (Kaleidoscope of Truht, Nr. 1, 2023). A kép terét számok uralják, és színpászmák oldják a számok ridegségét, a hamis vagy álhír gonoszságok hordozó jelentését (Brushstrokes of Untruth Nr. 4, 2023). Az álhír gesztussá válik, nyitottságot sejtet, spirituális élményt sugall (Gestures, 2023).

Az álhírek a valóság és az álom illúzióját teremtik meg (Strip Stripped Tapestry of Illusions Nr. 4, 2023), de jön az ébredés szürreális pillanata. Az álom kárpitja kiszakadt, s egy szűk résen látta, világosan látta önmagát. Egy szepegő gyerek a világűrben. Egy semmi a haragvó levegőben. Egy porszem az orkánban (Kosztolányi Dezső Chavez álma). Elsötétül a világ, kormozódik a fény, védtelenné válunk a Pokol tornácán állva (Black Color. Lines, 2023).
Az igazságtalansággal szembesülünk, a rózsaszín köd feloszlik, de nem mindig akkor, amikor szeretnénk (Brushstrokes of Untruth Nr. 3, 2023). Adattá, kísérleti alannyá válunk, tudtunk és beleegyezésünk nélkül, sőt saját magunk működünk közre az álhírek terjesztésében, hittel vagy hit nélkül, nem számít. Lejtőn vagyunk (Gradient Nr. 1, 2023).
És kapaszkodunk az igazság jelmezébe, az álhírbe, szorongással (The Misinformation Studies Nr. 13, 14, 2023), menekvésként a valóság elől. Emlékezetünk ki-kihagy, a világ zavaros és zűrös, csendre vágyunk, de ismét az interneten kötünk ki vagy bekapcsoljuk a tévét, nézzük a híradót. Könyvet ritkán veszünk kezünkbe (RSD Nr. 3, 2023).

Az álhírek foglyaivá válunk, behálózva, betagozódva egy-egy hálózatba, mókuskerékben futunk, helyben, biztonságban érezzük magunkat (The Matrix of Lies Nr. 13, 2023). Hiába a járvány, nem hiszünk az orvosokban, a tudományban. Talán semmiben sem hiszünk, még önmagunkban sem (Mirrors of Falsehoods Nr. 8, 2023). Bezárva érezzük magunkat, négy fal között sem gondoljuk, hogy szabadok lennénk. Elfogy a levegőnk, az idő és a tér fogságába zárta a világot és eltakarja a valóságot a szemünk elől (RSD Nr. 2, 2023).

A járvány és az álhírek tetőpontján vagyunk, a csúcson, ahonnan nem lehet feljebb menni, csak lejjebb zuhanni. A teremtés mítosza devalválódik, nem hiszünk benne, várjuk a csodát, hogy visszatér reményünk, élni tudunk (The Misinformation Studies Nr. 6, 8, 2023).

Életben maradtunk. A fekete neon évtizedek óta ismerős akváriumi lakó, alkalmazkodóképes faj, amely mind az erdei patakokban, mind a vadonban, nagy szezonális árvizekben megtalálható. A testükön látható vastag fehér és fekete vonalak segítenek abban, hogy a halak zavaros vízben is kapcsolatban maradjanak egymással. Hasonlók vagyunk a fekete neon halhoz, alkalmazkodunk az új helyzetünkhöz, még akkor is, ha időnként feltör bennünk a megtört bizalom összes hazugsága (Black Neon, Broken Trust Nr. 5, 2023).
Abafáy-Deák Csillag