A kiúttalanság előérzete

PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN SZIRAKUZAI BOLOND CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL II.

Farkas festményén a tenger is a létezés értelmetlenségét, céltalanságát, kiúttalanságát sugallja. Akárcsak a semmiből előtűnő, elől kiszélesedő, hátul egyre keskenyedő, a végtelenbe vezető út, amely majdnem fehér.

[ o ]

Csak úgy a versekről

CSAK ÚGY… #19

Petőfi, Vörösmarty, Arany, Ady, Babits, Radnóti és Apollinaire, Blaise Cendrars, Lorca, Eliot, René Char, Sylvia Plath – mind a fejemben (és még sokan mások, oroszok, olaszok, amerikaiak) és a szívemben. 1968-ban egyszerre szerettem meg Tutát, a szobrokat és József Attilát.

[ o ]

Csak úgy a munkákról

CSAK ÚGY… #12

Egy augusztusi napon, 1962-ben a Dózsa György út sarkán felültem arra a villamosra, amely a Váci úton az Egyesült Izzóig döcögött, és elindultam munkát keresni. A Váci út akkor még tele volt gyárakkal és a legtöbb kapun munkafelvételi hirdetésekkel. Segéd- és betanított munkásokat kerestek.

[ o ]