Esszéportál
CSAK ÚGY #6
Minden újabb tulipán a közelemben megszólaltatja bennem annak a meleg hangú, jó szagú ápolónőnek az énekét, aki határozottan leemelt a kanizsai gyerekkórház ablakából, magához szorítva ringatott (az anyám soha), és énekelte: „Hej tulipán, tulipán…”
[ o ]
::: PÁROSESSZÉ PÉSZACH IDEJÉN
Illusztrált Haggádák a X. században készülnek, ez az időszak, amikor először terjedtek el a maihoz hasonló Haggádák mint egységes könyvek.
[ o ]
CSAK ÚGY… #4
Mindig, minden városban egyedül fedeztem fel a hidakat. A hetvenes években Prágában és Berlinben, 1988 és 1996 közt Rómában és Párizsban. Mire 1967-ben sor került az első külföldi utazásomra, már „belaktam” az összes budapesti Duna-hidat.
[ o ]
CSAK ÚGY… #3
Bógáncs, a fajtája szerint kuvasz, fordult felém nagyapa, majd az erősen figyelő ebhez, rám mutatva: ez itt Katica, őrizd. És attól kezdve elválaszthatatlanok lettünk.
[ o ]
CSAK ÚGY… #2
Az első intenzív étel- és evésemlékeim gyékényesi nagyapámhoz kötődnek. A közös reggelik. Ült a nyolcvan év fölötti nagybajuszú öreg a két osztatú, fehérre meszelt ház bejárata előtt a lépcsőn, jobb kezében a nyitott bicskája, bal keze ujjai között kenyér, szalonna és hagyma.
[ o ]
PÁROSESSZÉ HANUKA IDEJÉN
A Makkabeus hősöket és a fénycsodát ünneplő hanuka szó jelentése sokrétű: felavatás, odaadás, felszentelés, megtisztítás. A csoda ünnepe.
[ o ]
CSAK ÚGY… #1
Még a nevüket is szerettem: komlógyertyán, himalájai selyemfenyő, kaliforniai mamutfenyő, kelet-kínai páfrányfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, libanoni cédrus, 200–250 éves tiszafák. Suttogd el a neveket lassú ritmusban és átélheted világunk tágasságát, végtelen összetettségét és magas rendű szépségét.
[ o ]
LOSONCZI ÁGINAK
Már nem tudok színes mezei csokrot szedni a részére, de talán tudok még képelemzést írni. Ha Losonczi, akkor a zene. Ha zene, akkor Chagall. Ha én is, akkor a hegedű.
[ o ]
::: RAJKÓ ANDREA FENYÁNAK
Föld, tenger, ég, színhatások és egyetlen, a hatalmas, végtelen térbe állított ember. Léptéket tekintve arányos, kicsi. Valójában minimalista kép, látványos történések, hagyományos tájképi motívumok nélkül. Szinte semmi, csak éppen a világmindenség egy bármeddig folytatható darabja.
[ o ]
IZSÁK ÉVÁNAK
A kép a romantika emblematikus műve, ikonja, a magányos, a természetnek kiszolgáltatott ember spirituális vágyódása a végtelen univerzumban a megismerhetetlen Isten (istenség, isteni) után, szakrális tájvízió.
[ o ]
AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN
A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.
[ o ]
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
A csillag a legősibb szimbólumok, jelek egyike, számos kultúrában, mitológiában jelentős a szerepe. Szerencsehordozó motívum. Örök ragyogásuk az égbolton ma is mindennapi életünk tartozéka. A karácsonyi csillagként is emlegetett betlehemi csillag valószínűleg a legismertebbek, legnépszerűbbek egyike.
[ o ]
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
A TAVASZI SZÉL CÍMŰ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS ELÉ
A kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat, vallási motívumokat, kiemeli a szél áramlását, mozgását, lenyomatait, természetét. Van, aki a tavaszt hangsúlyozza, van, aki a ritmust. Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét, és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be.
[ o ]
KOVÁCS TAMÁS 40 DARABOS GRAFIKAI SOROZATÁRÓL
A fekete tusvonalak fentre, az ég felé nyílása, tekergőzése, dinamikus mozgása, gyakori megkettőzése messzemenően egyensúlyt teremt, a jövőt ígéri, a potenciális lehetőségeket, és – a térbe való kiterjedése, a mozgás fizikai és szellemi erőnléte által – legyőzi a fénytelen fekete semmit.
[ o ]
EGY FESTŐ PORTRÉJÁHOZ
Mózes Katalin 2003 körül kezdte festeni azokat a képeket, amelyeknek meghatározó elemei a geometriai, avagy geometrikus alakzatok. Az elsődleges látvány a kör, az ellipszis, a sokszögek, az egyenes, a görbék, a spirál, a síkbeli alakzatok és ezek térbeli megfelelői, a mértani testek.
[ o ]
EGY FESTŐ PORTRÉJÁHOZ
Mózes Katalin nem misztikus festő, távol állnak tőle az ezoterikus magyarázatok, de közel az egykor volt civilizációk kulturális emlékei, az elsüllyedt múlt maradványai. Motívumaiban és formakincsében számos hagyományt őriz, megidézi és újrahasznosítja őket.
[ o ]
MÓZES KATALIN MUNKÁIRÓL
Lírai képek ezek, sok elfojtott sírással, emlékezéssel, az egykor voltak létének és hitének megidézésével. Ártatlan fehérek, szeretetteli sárgák, ünnepi cinóberek, isteni azúrkékek, jó jelentéseket hordozó zöldek, csodahordozó violák.
[ o ]