Monet kazlai

IZSÁK ÉVÁNAK, 55. SZÜLETÉSNAPJÁRA

Monet eredetileg csak két képet akart festeni, egyet napos időben, egyet a borult ég alatt. Közben rájött, hogy a mindennapi tárgy – a kazal – milyen gazdag forrás a változatos fényviszonyok megjelenítéséhez, a témában rejlő festői megoldásokhoz.

[ o ]

A kiúttalanság előérzete

PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN SZIRAKUZAI BOLOND CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL II.

Farkas festményén a tenger is a létezés értelmetlenségét, céltalanságát, kiúttalanságát sugallja. Akárcsak a semmiből előtűnő, elől kiszélesedő, hátul egyre keskenyedő, a végtelenbe vezető út, amely majdnem fehér.

[ o ]

A kép mint dráma

PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN SZIRAKUZAI BOLOND CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL I.

A képérzékeny természettudós a festményt nemcsak mint a csodálat tárgyát fürkészi, hanem másfajta értelmezési lehetőségeket is talál benne. Ennek segítségével a kép mint földrajzi környezet, földtörténeti és történelmi események összessége is vizsgálható…

[ o ]

Állandóság és útkeresés

PÁROSESSZÉ CSONTVÁRY MONUMENTÁLIS TÁTRA-FESTMÉNYÉRŐL I.

Csontváry ezen a festményén megörökítette a földi élet talán legalapvetőbb, egymással szemben álló két adottságát: a stabilitást, állandóságot jelképező Hegyet, és a dinamizmust, mozgékonyságot és állandó útkeresést megjelenítő Vizet.

[ o ]

Csak úgy a versekről

CSAK ÚGY… #19

Petőfi, Vörösmarty, Arany, Ady, Babits, Radnóti és Apollinaire, Blaise Cendrars, Lorca, Eliot, René Char, Sylvia Plath – mind a fejemben (és még sokan mások, oroszok, olaszok, amerikaiak) és a szívemben. 1968-ban egyszerre szerettem meg Tutát, a szobrokat és József Attilát.

[ o ]

Vermeer világa

PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN I.

A tengeri kereskedelemről a folyami hajózásra való váltás egyik meghatározó helyszíneként Delft földrajzi elhelyezkedését és lokális helyzetének kedvező adottságait egyaránt jól kihasználó, globális szinten is fontos településsé vált, az induló globalizáció egyik fontos alapköve lett.

[ o ]