::: S. Nagy Katalin Engel Tevan István-monográfiájáról
Engel Tevan István egyike volt azon grafikusoknak és illusztrátoroknak, akik Magyarországon hatalmas szerepet játszottak egy egész generáció, a 60-as, 70-es években születettek vizuális fejlődésében (de érintőlegesen talán az utánuk indulókéban is). A Könyvmentők kordélyain újabban rendszeresen visszaköszönnek e korszak nagy mestereinek borítói. Engel Tevan, Gross Arnold, Würtz Ádám, Heinzelmann Emma, Molnár Iscsu István, Reich Károly adott inspirációt akkoriban, hogy megtanuljuk elképzelni mesekönyveink szereplőit és azok közegét. Beindították a fantáziánkat, és egyúttal megszerettették velünk az olvasást. Arcot adtak mesekönyveink szereplőinek, s arra is motiváltak, hogy felnőttkorunkban mesterien tervezett borítójuk után nyúljunk a könyvesboltban.
S. Nagy Katalin új monográfiája olvasmányosan és lényegre törő szakmai tudással mutatja be a fáradhatatlan tehetség, Engel Tevan István széles ívű pályáját. Az 1936-ban született képzőművész a háború okozta, a családját ért szörnyű veszteségek ellenére művészileg nagyon inspiráló közegbe született. Alkotói fejlődésének meghatározó komponense a Tevan család nyomdai és könyvkiadói szellemi öröksége, valamint édesanyja ötvösművészete volt.
A szerző a családi háttér rövid ismertetése után azonnal az alkotások vágányára tol minket. A kötet reprodukcióinak sokasága jól tanúsítja, milyen hamar talált rá Engel Tevan saját stílusára, hogyan aknázta ki a sokszorosító grafikában rejlő lehetőségeket, miként ábrázolt bravúros technikai tudással komplex miliőket, emberi karaktereket, szituációkat. Az elemzés kibillenthetetlen derűlátást, megállíthatatlan alkotókedvet és egy önmagát sosem ismétlő, maníroktól mentes művészi áramlást tár elénk.
S. Nagy rutinosan rendezi témakörökbe Engel Tevan munkásságának legfontosabb jellemzőit. Felvonulnak a mesekönyvektől a Helikon és Európa Könyvkiadó sokunk számára emlékezetes élményként visszaköszönő fedelei. Külön fejezetbe rendszerezi a munkákon visszatérő elemeket: állatokat, ördögöket, aprólékosan ábrázolt eszközöket és emberi arcokat, figurákat minden mennyiségben. Emberszeretet, gyermeki rácsodálkozás, de komoly filozofikus gondolkodás is sugárzik a munkákból. S. Nagy Katalin tollából – és ez nem szófordulat, hanem tény: a művészettörténész mindig kézzel írja a könyveit – egy elégedett, sosem unatkozó, súlyos betegsége alatt is nagy szorgalommal és odaadással dolgozó művészember kiteljesedett életpályája elevenedik meg. Igazi követendő példa, nem csak alkotó emberek számára.
A szerzőn kívül meleg szívvel és teljes odaadással bábáskodott a kötet létrejöttében a művész özvegye, Róna Erzsébet, valamint a Vince Kiadó köré sereglett hozzáértő segítők is.
Milyen kár, hogy Engel Tevan István ezt már nem olvashatja, nem illusztrálhatja. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy kedvelné Zsubori Ervint, aki a kötet vizuális megjelenítését vállalta magára. Megrajzolná magukat, ahogy a komputerbe hajolva tanakodnak a dolgokon.
Lakner Zsuzsa