Esszéportál
A FIKTÍV ARCKÉPEK CÍMŰ KATALÓGUS BEVEZETŐJE
A fiktív arcképek most harmadik éve foglalkoztatnak. Arcokban, elképzelt, a festés hevében születő portrékban kezdtem feloldani azt a szorítást, belső kényszert, ami minden festőt az állvány elé hajt.
[ o ]
PÁROSESSZÉ GÉCZI JÁNOS TIHANYI DEKOLLÁZS-KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Munkáiban a dekollázs nemcsak egy egyszerű technikai eszköz, hanem egy filozófiai és társadalmi állásfoglalás is. Az anyagok tépése, leválasztása és újraalkotása mintegy a régi, megszokott struktúrák elpusztítását és új értelmek létrehozását szimbolizálja.
[ o ]
PÁROSESSZÉ GÉCZI JÁNOS TIHANYI DEKOLLÁZS-KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Dekollázsaiban az üresség fogalma különleges jelentőséggel bír. Az elhagyott, üres terek Géczi munkáiban nem csupán a fizikai hiány megjelenítésére szolgálnak, hanem a múlt és a jelen, az emlékek és a feledés közötti átmeneti állapotot tükrözik.
[ o ]
ZOLTAI BEA ÍRÁSA, A MEGTARTÁS ELENGEDÉS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A képeimen megjelenített, újrarendezett történetek teljesen függetlenek konkrét időpontoktól, téri helyzetektől, mégis a képalkotó elemek között létrejövő új kapcsolatok egy rendkívül hiteles valóságot tartalmazó felületet építenek.
[ o ]
PÁROSESSZÉ ERNSZT ANDRÁS ÉS KÖREI SÁNDOR KÖZÖS KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Mindkét alkotó egy újabb rend, új forma- és struktúralehetőségek felé igyekszik, nem a jövőbe csábít, csak a jelenbe, hogy a nézőt szembesítse a negyedik ipari forradalom következményeivel.
[ o ]
PÁROSESSZÉ ERNSZT ANDRÁS ÉS KÖREI SÁNDOR KÖZÖS KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
A tárlat egésze a természethez való újrakapcsolódást, az ökoterápiát hangsúlyozza. A vágy titokzatos tárgya a természet, amely gyógyító erővel bír.
[ o ]
PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
A tárlat falai kiváltságos hellyé váltak. Egyszerre a magány, egyszerre a hiányok, a sebek, a szentségek falai is. Fizikai rétegeket, festményeket látunk. A málló időt. A múltba szökött jelent. A lélek számos arcát a múltból.
[ o ]
PÁROSESSZÉ MOHAMED ABOUELNAGA ÉS BÁTAI SÁNDOR RÉTEGEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Mindkét művész törekvése egy képzeletbeli kép, egy látomás tárgyi világunkba való helyezése. Miközben a technika feletti tökéletes uralom hatja át alkotásaikat, az elsődleges céljuk több ennél, egy meghatározott gondolat, érzés ábrázolása.
[ o ]
A FÖLDKÖZEL CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL
Az értékzavaros, értékvákuumos korszakokban, amikben élünk, vannak festők (Bátai), szobrászok (Húber), grafikusok (Deák Németh), akiknek kézjegye felismerhető, azonosítható, markáns; saját jelekből saját világot, mitológiát teremtenek, arculatot, mely kizárólag az övék.
[ o ]
STARK ATTILA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Szürreális látomásaival Stark Attila a jelenlegi kulturális, társadalmi és technológiai tájat, benne a modern világvárosi életet térképezi föl. Mindent egybelát, zsúfolt és mozgalmas teret hoz létre, figurákkal, absztrakt jelekkel.
[ o ]
A 90-ES ÉVEK A MAGYAR ELEKTROGRÁFIA MŰFAJÁBAN CÍMŰ TÁRLAT APROPÓJÁN
Enigmatikus tárlatot látunk. Visszanézést, rápillantást. Úttörőket.
[ o ]
FARKAS ZSÓFIA ÜVEGSZOBOR-KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Kamarakiállítás, posztamensen álló nyolc, cím nélküli, 2022–24-ben született mű. A nyolcas szám misztikája, hogy fektetve a végtelenre utal, a határtalanra. Kerek, ovális, égbe nyúló, geometrikus alapformák, villák, tömbök és hasábok láthatók.
[ o ]
GAÁL JÓZSEF IDOLUM CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Lényeinek arctalansága, illetve maszkszerű, foltos, töredezett, hiányos, heges arca egyszerre jelenti a rejtekezést, egyszerre a tudattalan kiválást. Az élni akarást és a jövőtlenséget.
[ o ]
LÁNG ESZTER FEHÉR-KÉK ÉNEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Láng Eszter örömmel játszik, képeinek örömszínezete van, még akkor is, ha a vonal, a szál, a szilánk, vékony oszlop sötétebbé, komorabbá válik.
[ o ]
A ROOM OF THEIR OWN CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL
A kurátor az alkotók nemére, tapasztalatára helyezi a hangsúlyt; mit jelent ma női alkotónak lenni, hogyan látják önmagukat, szerepüket, a velük szembeni társadalmi elvárásokat és a világot női szemmel.
[ o ]
DRÉHER JÁNOS KOR-REKONSTRUKCIÓ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Vakolat-költészet, az anyag lírai és drámai megszólítása, megkomponált, ritmikus töredékvalóság-fikciókkal. Nem belövések 56-ból, nem is épületomlások földrengés után. Az elmúlás, a múló idő ráncait látjuk, ráncfelvarrás nélkül.
[ o ]
PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN II.
A toszkán tájképeken tágasabb a horizont, többfelé nyílik kilátás, a Porto környékén készültek zártabbak, szigorúbbak, behatárolják a lehetőségeket.
[ o ]
PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN I.
Szirmai egyes alkotásain a környezetábrázolás akusztikus élményt is okozhat a nézőnek. Több képén is látjuk és halljuk például az óceán hullámzását.
[ o ]
BÁTAI SÁNDOR FÖLDÍRÁS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Bátai az ember szemével pillant örökségére, az élet forrására, a földre. A lét egyedi és mégis körforgást mutató jelenségét ragadja meg. A földön megjelenő nyomot, a kopást, a keresztet.
[ o ]
A TÓTH FERENCZ (1947–2021) ÉLETMŰVÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS ELÉ
Ha éppen nem festhetett, mert olyanok voltak az életkörülményei, akkor is festő volt és maradt. Szerette egy kollégáját idézni, aki szerint a festészet 24 órás szolgálat.
[ o ]