::: PÁROSESSZÉ ORSZÁG LILI KISLÁNY FAL ELŐTT CÍMŰ FESTMÉNYE KAPCSÁN II.
A falak mint határok egyben olyan vonalak is, amelyek az ember számára érthetővé tehették a halált, az emberi élet végét, végességét.
[ o ]
Címke: Párosesszé
Titkok a fal mögött
::: PÁROSESSZÉ ORSZÁG LILI KISLÁNY FAL ELŐTT CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL I.
Az ünneplőbe öltöztetett kislány a központi figura. Tőle jobbra a falon sötét árnyéka fontos társszereplő. Árnyék, de van tömege, arctalan, de van karaktere.
[ o ]
A kiúttalanság előérzete
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN SZIRAKUZAI BOLOND CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL II.
Farkas festményén a tenger is a létezés értelmetlenségét, céltalanságát, kiúttalanságát sugallja. Akárcsak a semmiből előtűnő, elől kiszélesedő, hátul egyre keskenyedő, a végtelenbe vezető út, amely majdnem fehér.
[ o ]
A kép mint dráma
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN SZIRAKUZAI BOLOND CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL I.
A képérzékeny természettudós a festményt nemcsak mint a csodálat tárgyát fürkészi, hanem másfajta értelmezési lehetőségeket is talál benne. Ennek segítségével a kép mint földrajzi környezet, földtörténeti és történelmi események összessége is vizsgálható…
[ o ]
Megfoghatatlan zeneiség
PÁROSESSZÉ CSONTVÁRY MONUMENTÁLIS TÁTRA-FESTMÉNYÉRŐL II.
A kompozíció nemcsak a természet és az emberi lét, a racionális és spirituális, mitikus szemlélet ellentmondásaival van tele, hanem zeneiséggel, hangokkal és hallgatással is.
[ o ]
Állandóság és útkeresés
PÁROSESSZÉ CSONTVÁRY MONUMENTÁLIS TÁTRA-FESTMÉNYÉRŐL I.
Csontváry ezen a festményén megörökítette a földi élet talán legalapvetőbb, egymással szemben álló két adottságát: a stabilitást, állandóságot jelképező Hegyet, és a dinamizmust, mozgékonyságot és állandó útkeresést megjelenítő Vizet.
[ o ]
Toszkán és portugál tájak vonzásában
PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN II.
A toszkán tájképeken tágasabb a horizont, többfelé nyílik kilátás, a Porto környékén készültek zártabbak, szigorúbbak, behatárolják a lehetőségeket.
[ o ]
Tér a képeken
PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN I.
Szirmai egyes alkotásain a környezetábrázolás akusztikus élményt is okozhat a nézőnek. Több képén is látjuk és halljuk például az óceán hullámzását.
[ o ]
„A világ legszebb tájképe”
PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN II.
Nem öncélú helyszínrajz, se nem fantáziakép, hanem valószerű, hiteles, pontos látvány: a nyugodt örökkévalóság, véglegesség, stabilitás.
[ o ]
Vermeer világa
PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN I.
A tengeri kereskedelemről a folyami hajózásra való váltás egyik meghatározó helyszíneként Delft földrajzi elhelyezkedését és lokális helyzetének kedvező adottságait egyaránt jól kihasználó, globális szinten is fontos településsé vált, az induló globalizáció egyik fontos alapköve lett.
[ o ]
Az önreflexió határai
PÁROSESSZÉ GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Szemünkbe néznek, felénk fordulnak az arcok. Nem vágyódnak egy másik világba, nyugalomba, hiszen önmagukban hordozzák azt, a belső békét, mozdulataikba ivódott, arcvonásaikba gyűrődött.
[ o ]
Álarcok nélkül
PÁROSESSZÉ GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
A pusztulás és a halál az arcokon nem kiütközik, hanem csak ott van, megjelenik, hol rejtetten, hol nyíltan. Nem elszenvedik a szenvedésüket, hanem megszenvedik némán, lázadás nélkül.
[ o ]
A Föld – hiedelmek, vélekedések
PÁROSESSZÉ A FÖLDRŐL II.
A mai napig a legerőteljesebb hatású földisten – pontosabban istennő – Gaia, aki a kezdetben tátongó ürességből, káoszból létrejövő alvilági Sötétség és Nix, a fekete Éjszaka után lett a világmindenség alapja. Önmagából hozta létre Uranoszt, az Eget, majd megszülte a százkezű Hekatonkeireket, az egyszemű Küklopszokat, a Titánokat, majd a Gigászokat, a kígyólábú óriásokat.
[ o ]
A Föld – a Nap harmadik bolygója
PÁROSESSZÉ A FÖLDRŐL I.
A Föld a végtelen idő rejtélyeivel szembesít bennünket. A jelenben megláthatjuk a földtörténeti múlt törvényeit és történéseit. Mai tudásunk szerint bolygónk mintegy 4,6 milliárd éves, keletkezésekor forró, olvadt állapotú lehetett.
[ o ]
A Haggáda-illusztrációkról
PÁROSESSZÉ PÉSZACH IDEJÉN
Illusztrált Haggádák a X. században készülnek, ez az időszak, amikor először terjedtek el a maihoz hasonló Haggádák mint egységes könyvek.
[ o ]
Szabadság és ünnep
PÁROSESSZÉ PÉSZAH IDEJÉN
A pészach kettős gyökerű; egyfelől ősi pásztorünnepből eredhet, amikor a felserdült bárányok egyikét feláldozták; másfelől a kovásztalan kenyerek ünnepe, amely a tavasz beköszöntéről, az árpaaratás kezdetéről emlékezett meg.
[ o ]
Hág száméáh! – Boldog ünnepeket!
PÁROSESSZÉ HANUKA IDEJÉN
A fény ünnepe alkalmával köszönjük meg a Napnak is a létezésünket, és a fényt, amelyet ad nekünk.
[ o ]
Hanuka, a fény ünnepe
PÁROSESSZÉ HANUKA IDEJÉN
A Makkabeus hősöket és a fénycsodát ünneplő hanuka szó jelentése sokrétű: felavatás, odaadás, felszentelés, megtisztítás. A csoda ünnepe.
[ o ]
Az Olajfák hegyén nagycsütörtökön
A NAGYHÉT ÉS HÚSVÉT TÖRTÉNÉSEINEK FÖLDRAJZI HELYSZÍNEI
A Szentföld területe misztikusan és varázslatosan különleges földrajzi környezet. A természet rengeteg energiát egyesített erre a területre.
[ o ]
Az Olajfák hegyén
AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN
A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.
[ o ]