Übük a félhomályban

::: Kiállítási élet a karanténban


Alfred Jarry műve, az Übü király, avagy a lengyelek 1966-ban jelent meg először magyarul, Kondor Béla illusztrációival. Azonnal megfogott, elolvastam, dolgozni kezdett bennem a téma, és a következő évben meg is festettem első, e témakörbe tartozó olajképemet, az Übü apót. Az ezt követő évtizedekben számos munkám készült a témában, amelyek közül jó néhányat kiállításokon is bemutattam. Aztán egy hosszabb szünet következett, s 2018-ban éreztem ismét úgy, hogy megint megérett a téma egy tárlatra, egy kiállításnyi újabb Übü-kép megszületésére.

Kováts Albert: Übü nagy, 2018

Ennek az eredménye az Übü MMXX című kiállítás, amely 2020. február 5-én nyílt a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény galériájában. A tárlat március 28-áig volt meghirdetve, azaz még egy hétig lehetett volna látogatni, amikor kitört a magyarországi vírus-tilalom. A Gyűjtemény bezárt; munkatársai nem tudnak új kiállítást rendezni; én nem tudom a képeimet leszedni és hazahozni; a kiállítás tehát ma is létezik: zárt termekben, félhomályban.

A szemben lévő képek egymást nézik, és nem tudom, mit gondolnak. Ha majd egyszer újra találkozom velük, vajon milyen változásokat veszek észre rajtuk? Néha arra gondolok, mi lesz, ha eltűnnek? Mi lesz, ha majd egyszer ismét belépek, felgyújtom a világítást, és csak az üres farostlemezek néznek vissza rám? Egyáltalán, még az én képeim függnek ott a falakon?

Kováts Albert


Exkluzív elsőközlés | Forrás: a szerző archívum
Készült 2020. május 4-én, Budapesten | Hovatovább: Az Übü MMXX című kiállítás katalógusbevezetője

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük