Amikor a ráció fegyvertárával felvértezett ember misztikázik

SZERB ANTAL A PENDRAGON LEGENDA CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

A kedvesen fésületlen krimi a maga töltetlen revolvereivel, a jól adagolt rémregényi játék szellemlovassal és ördögidézéssel csak kihúzza az olvasót a könyvtárból egy tágabb, ponyvaregényi „valóságba”, ahol a szűzi várkisasszonyról álmodozó filosz jó étvágyú nőfalónak tűnik, aki bár megijed a saját árnyékától, alkalomadtán időben magához tér a rémületből.

[ o ]

Ki forog mi körül?

HEGYMEGI MÁTÉ WOYZECK-RENDEZÉSÉRŐL

Minden ízében, pillanatában kidolgozott, elsősorban az értelemre ható, a megérthetetlent megérteni akaró előadás ez a Woyzeck az emberi kiszolgáltatottságról és egy magára hagyott, légüres térben létező generációról.

[ o ]

A saját múlt műemlékei

SZERB ANTAL UTAS ÉS HOLDVILÁG CÍMŰ REGÉNYRŐL

Vannak könyvek, amelyek megszólítanak. És vannak, amelyekkel hosszan, vissza-visszatérve és mindig ugyanonnan folytatva-boncolva tovább a kifosztó kételyt – beszélgetsz. Az Utas és holdvilággal egy ilyen beszélgetés kellős közepén tartunk.

[ o ]

Provokálnak, tehát vannak

PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA JUBILEUMI BESZÉLGETÉSEK CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL

Persze ne gondoljunk unalmas pátoszra, tombol az ön- és közirónia, főleg, ha Pintér Béla kezében van a mikrofon. Megkapja itt a magáét mindenki, jobboldali színházcsinálótól baloldali kritikusig. És Pintér Béláig.

[ o ]

Befelé is figyelünk

PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL II.

Három művész, három életút, de az eltérő életutakban (művekben) is felfedezhetünk több közös vonást. Többek közt a szabadság iránti elkötelezettséget, az önismeret, az öngazdagítás, az önteremtés, az öntisztítás és a személyes tökéletesedés igényét.

[ o ]

Csillagokat látunk

PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL I.

Nem vertük be fejünket a falba, nem verte be a fejünket senki, mégis csillagokat látunk. Egyszerre hármat is. Régen fénylőt, és nem régen felfénylőket. Izgalmas hármas, csillag együttállás.

[ o ]

Acélszövetek és bőröndképek

PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.

Két különterem, nyitott átjárón elérhető az egyik is, a másik is. Ismét együtt a két művész (első közös kiállításuk 2012-ben a BTM – Budapest Kiállítóteremben volt). Egy város, egy absztrakt és komputerbontó világ, az élet szövetei, hol szálanként, hol darabonként. Emlékek és emlékhelyek.

[ o ]

Urbánus idegszálak színei és tónusai

PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.

Az elkerülhetetlen modernizáció jelenségeit dolgozzák fel, a nemzeti sajátosság megőrzéséről, továbbfejlesztéséről sem megfeledkezve. Európa térképén ott található Magyarország is. Óbudástól, Lánchidastól, a magyar biedermeier hagyományától a computer kárpitig bezárólag.

[ o ]

A belső csend

PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.

T. Horváth Évát minden érdekli, ami a formálandó anyaghoz kötődik, ahogy feldolgozza az információkat. Nem kapkod ide vagy oda, hol ebbe, hol abba. Műveivel kommunikál, teremt kapcsolatot a világgal, a nézővel. Érzelmileg kitárulkozik, és ez a kitárulkozás, ez az intimitás az, ami a kiállítás meglepetése.

[ o ]

Kitárulkozás

PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.

A befelében ott a labirintus, az önmagára maradt ember cselekvése, magának kell harcolni az ismeretlennel, aminek maszkja van, változó teste, változó létformája. Kell a házirend, valamiféle belső rend, mert a befelében a rend utáni vágyat fedezhetjük fel, a tisztázást, mintha egy piszkozatot másolna, tisztázna le, újra és újra, de sohasem ugyanúgy, mindig másként.

[ o ]

Minden inog

A FORTE TÁRSULAT PATKÁNYOK CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL

Aztán az embernek rááll a szeme és az agya arra, hogy ez az előadás más keretek között működik, de működik. A dialógusokat, monológokat sokkal finomabb mozgások kísérik, és ezek csak időnként és akkor is rövid időre erősödnek mozgásszínházzá.

[ o ]

A szabadság energiái

S. NAGY KATALIN T. HORVÁTH ÉVÁRÓL SZÓLÓ MONOGRÁFIÁJA ELÉ

S. Nagy Katalin legújabb, T. Horváth Éváról szóló monográfiája megírásakor a műcsoportok ismertetését választotta vezérfonalnak, hogy vázolja ennek a rendkívül izgalmas és sokoldalú művész-mikrokozmosznak a kialakulását.

[ o ]

Egy a kettő, kettő az egy

PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.

T. Horváth Éva folyamatos mozdulattal írja a jeleket, izmaiba rögzült a manuális mozgás finom formája, lendülete, miközben írásjelekkel, fogalmakkal dolgozik, képileg reprezentálja őket. Díszít, mint akinek nem megengedett a hasonmás képi ábrázolása.

[ o ]

Sötét üvegcserepek

PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.

Alföldi vízszintes képeinek felosztott tereibe helyezi Pompejit, a várost, mintha tégláról téglára építené fel újra a falakat. Nem szellem-, nem romvárost látunk, és ez a vázlatok csodája: egésznek, befejezettnek hatnak a részletek, ha olykor elmosódottnak is vélhetjük a szemünk elé terülő látványt.

[ o ]