Esszéportál
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Felfoghatatlanul hatalmas erő sugárzik abból az óriáshullámból, amelyet a képen szemlélhetünk.
[ o ]
KAMANAKA HITOMI LITTLE VOICES FROM FUKUSHIMA CÍMŰ FILMJÉRŐL
Ebben a filmben ismereteim szerint először került összehasonlításra az 1986-ban bekövetkezett csernobili katasztrófa generációkra gyakorolt pusztító hatása és mindaz, amit Fukusimában, Tokióban és annak környékén emberek milliói átélnek.
[ o ]
HAÁSZ ÁGNES MŰVÉSZKÖNYVEIRŐL
Meglepő, hogy HAász a művészkönyv-készítés területére nem cipeli magával fő műfaja, az elektrográfia eszközeit vagy szempontjait. Számára az anyag – fa, fém, papír – és az adott/talált forma a meghatározó, a keletkező mű abból indul ki, és mindvégig ahhoz van kötve.
[ o ]
ALFÖLDI LÁSZLÓ 2000-ES BUDAÖRSI ANZIKSZ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Térkollázsai felfedik a rendetlenség mögötti rendezőelveket, az esetlegességekben a kompozíciót, a lényegtelenben a lényeget.
[ o ]
BETEGSÉGEM TÖRTÉNETE
Sclerosis multiplex – lehet élni, kell élni és nagyon jó élni mindazzal, ami megnehezíti, néha szinte lehetetlenné teszi az életet.
[ o ]
REISZ GÁBOR ROSSZ VERSEK CÍMŰ FILMJÉRŐL
Nagy merészség, ha egy rendező, a kultikus első filmje után másodikként újraforgatja az elsőnek a témáját, ugyanazzal a közeggel, ugyanazokkal a mellékszereplőkkel, ám főszereplőnek (sőt zeneszerzőnek is) saját magát beállítva. Reisz Gábor kockáztatott és nyert.
[ o ]
ALFÖLDI LÁSZLÓ UGYANAZ ÉS MÁS CÍMŰ 2003-AS KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Menekül-iszkol az Ugyanaz, a technicizált fogyasztói világtársadalom mindent egyetlen ugyanazzá varázsoló hatalma elől. Nem elérendő célja, hanem felbomlasztandó tárgya az Ugyanaz: a lélek hullaállapota. A technikai másolatok másolásával felfüggeszti az Ugyanaz ember-nélküli hatalmát.
[ o ]
ZSOMBORI ERZSÉBET „ZSIMBI” ÉS MAYER HELLA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Ha megnézzük a két terem képeit, azonnal szembetűnik: meglépték mindketten azt a bizonyos új utat, amit maguknak kellett kitaposniuk. Anyja és lánya művei nagyon különbözőek, és mégis hasonlóak. Az alapmotívum feloldódás a természetben, transzcendencia, finoman és érthetően.
[ o ]
MOLNÁR ISCSU ISTVÁN A VÉLETLEN MEGIDÉZÉSE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Iscsu minden munkájában ott van a csintalanság, a meglepetés, egy kis paradoxon, a váratlanság, pajkosság. A lovak bicikliznek, a halak vitorláshajóként szelik a habokat, a fák levelei közül előgöndörödő kacsok ölelkezve fonódnak össze. A kép alján megbúvó üzekedő sündisznókról nem is beszélve.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
SERÉNYI H. ZSIGMOND ÉS DÉVÉNYI JÁNOS VÁRMEZŐ GALÉRIÁBAN NYÍLT KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Amíg Dévényi János műveinek világát a mértani alakzatokba tömörített színfoltok gazdagsága jelenti, Serényi H. Zsigmond a kis feketével „megtámasztott” fehér és szürke redők (vonalak) végtelenre redukált s épp ezért egyetemes hálójában hisz.
[ o ]
AZ ARTÉZIA GALÉRIA ELEKTROGRÁFIAI KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Sehol másutt, s egyéb módon nem jeleníthető meg olyan szuggesztíven az álom véletlenszerű struktúrája, makro- és mikrovilág áttűnése, múlt és jelen összegyúrása, mint éppen a számítógépes effektek, rétegek segédletével.
[ o ]
A SZERELEM ALANYA ÉS TÁRGYA CÍMŰ ÚJ KÖNYV APROPÓJÁN
Kilencven felett is boldog párkapcsolatban él, beszél a holokausztról, és negyedik éve táncol az életéről szóló előadásban a Vígszínház színpadán. Most jelent meg a második könyve, de már dolgozik a harmadikon.
[ o ]
A TAVASZI SZÉL CÍMŰ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS ELÉ
A kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat, vallási motívumokat, kiemeli a szél áramlását, mozgását, lenyomatait, természetét. Van, aki a tavaszt hangsúlyozza, van, aki a ritmust. Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét, és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be.
[ o ]
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/3. RÉSZ
A stuttgarti Európa negyed, melynek gyöngyszeme mára a Városi Könyvtár lett, egy teljesen szomorú, szürke, jelentéktelen városszéli iparterület helyén nőtt ki a földből a kétezres évek elején.
[ o ]
::: GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/2. RÉSZ
Akármilyen minőségben is lépünk be az épületbe, mindannyian egyenlők és szabadok vagyunk. A biztonsági őrök nem vegzálnak, nem kötelező a ruhatár, az alapszolgáltatások igénybe vételéhez a beiratkozás sem.
[ o ]
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/1. RÉSZ
A korlátok, a lépcsők, és a polcok játékossága is gyönyörűen rendezett, a tiszta gondolatok kapnak alakot. A monokróm, puha, fehérbe hajló szürke szín megnyugtató és nyitott. Mindent megvilágít a rengeteg fény.
[ o ]
LÁNG ESZTER ÉS VARGA LÁSZLÓ VÍZ – KETTŐSPONT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Mitől és miért stimmel, szebben szólva: illeszkedik egymáshoz ez a két anyag? A természetszerű válasz az, hogy van egy közös téma, amelynek tulajdonképpen nem csak a látványát, hanem az élményét is más módon közelítik meg. Ám ami lényeges, mindkettőjük munkáiban ott van a víznek a misztikuma!
[ o ]