Esszéportál
AZ OKINAVA / JAMATO CÍMŰ DOKUMENTUMFILMRŐL
Okinava, amely Japán egyik megyéje, sok tekintetben az egykor kettészakított Németországra hasonlít. A rendező, Higa Kenta megszólaltat okinavai fiatalokat, akik Japánban próbálnak szerencsét, és látjuk, ahogy az egyikőjük szomorúan bevallja: nem akar japán lenni – s mindezt japánul mondja…
[ o ]
LÁNG ESZTER KÉT ÁLLAPOT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Itt ér össze két művészet. A zene és a képzőművészet, hiszen festőnk szinte meditatív állapotban, alkotói transzban „drótozza” tele felületeit, amiken mintha kicsapódna a muzsika ritmusa, matematikai rendje.
[ o ]
ADALÉKOK AZ 1000 SZEMPÁR 2001 CÍMŰ KIÁLLÍTÁSHOZ
Szűk két évtizede, a digitális fényképezés hajnalán, reális elképzelésnek tűnt egy olyan projekt indítása, amely a szokásos közvélemény-kutatásokat alapul véve, de kérdőívek és szöveges felmérés helyett csupán képi elemeket rögzítve, az emberi tekintetre fókuszál.
[ o ]
T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Intellektusával és elpusztíthatatlan élni akarásával – a keze alatt újraszülető kis anyagdarabok, tárgyak, dobozok, könyvek, tinták áradó vonalain – átlendít minket még a véres mítoszok valóságán is, és csodamód megőriz valami derűt.
[ o ]
AZ ARTÉZI GALÉRIA MŰTEREM CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Induljunk az etimológia felől: vajon a műterem szó azt a különleges helyet jelenti-e, ahol a mű terem, vagy ez egy terem, ahol művek vannak és lesznek?
[ o ]
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Felfoghatatlanul hatalmas erő sugárzik abból az óriáshullámból, amelyet a képen szemlélhetünk.
[ o ]
KAMANAKA HITOMI LITTLE VOICES FROM FUKUSHIMA CÍMŰ FILMJÉRŐL
Ebben a filmben ismereteim szerint először került összehasonlításra az 1986-ban bekövetkezett csernobili katasztrófa generációkra gyakorolt pusztító hatása és mindaz, amit Fukusimában, Tokióban és annak környékén emberek milliói átélnek.
[ o ]
HAÁSZ ÁGNES MŰVÉSZKÖNYVEIRŐL
Meglepő, hogy HAász a művészkönyv-készítés területére nem cipeli magával fő műfaja, az elektrográfia eszközeit vagy szempontjait. Számára az anyag – fa, fém, papír – és az adott/talált forma a meghatározó, a keletkező mű abból indul ki, és mindvégig ahhoz van kötve.
[ o ]
ALFÖLDI LÁSZLÓ 2000-ES BUDAÖRSI ANZIKSZ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Térkollázsai felfedik a rendetlenség mögötti rendezőelveket, az esetlegességekben a kompozíciót, a lényegtelenben a lényeget.
[ o ]
BETEGSÉGEM TÖRTÉNETE
Sclerosis multiplex – lehet élni, kell élni és nagyon jó élni mindazzal, ami megnehezíti, néha szinte lehetetlenné teszi az életet.
[ o ]
REISZ GÁBOR ROSSZ VERSEK CÍMŰ FILMJÉRŐL
Nagy merészség, ha egy rendező, a kultikus első filmje után másodikként újraforgatja az elsőnek a témáját, ugyanazzal a közeggel, ugyanazokkal a mellékszereplőkkel, ám főszereplőnek (sőt zeneszerzőnek is) saját magát beállítva. Reisz Gábor kockáztatott és nyert.
[ o ]
ALFÖLDI LÁSZLÓ UGYANAZ ÉS MÁS CÍMŰ 2003-AS KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Menekül-iszkol az Ugyanaz, a technicizált fogyasztói világtársadalom mindent egyetlen ugyanazzá varázsoló hatalma elől. Nem elérendő célja, hanem felbomlasztandó tárgya az Ugyanaz: a lélek hullaállapota. A technikai másolatok másolásával felfüggeszti az Ugyanaz ember-nélküli hatalmát.
[ o ]
ZSOMBORI ERZSÉBET „ZSIMBI” ÉS MAYER HELLA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Ha megnézzük a két terem képeit, azonnal szembetűnik: meglépték mindketten azt a bizonyos új utat, amit maguknak kellett kitaposniuk. Anyja és lánya művei nagyon különbözőek, és mégis hasonlóak. Az alapmotívum feloldódás a természetben, transzcendencia, finoman és érthetően.
[ o ]
MOLNÁR ISCSU ISTVÁN A VÉLETLEN MEGIDÉZÉSE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Iscsu minden munkájában ott van a csintalanság, a meglepetés, egy kis paradoxon, a váratlanság, pajkosság. A lovak bicikliznek, a halak vitorláshajóként szelik a habokat, a fák levelei közül előgöndörödő kacsok ölelkezve fonódnak össze. A kép alján megbúvó üzekedő sündisznókról nem is beszélve.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
SERÉNYI H. ZSIGMOND ÉS DÉVÉNYI JÁNOS VÁRMEZŐ GALÉRIÁBAN NYÍLT KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Amíg Dévényi János műveinek világát a mértani alakzatokba tömörített színfoltok gazdagsága jelenti, Serényi H. Zsigmond a kis feketével „megtámasztott” fehér és szürke redők (vonalak) végtelenre redukált s épp ezért egyetemes hálójában hisz.
[ o ]