Esszéportál
BETEGSÉGEM TÖRTÉNETE
Sclerosis multiplex – lehet élni, kell élni és nagyon jó élni mindazzal, ami megnehezíti, néha szinte lehetetlenné teszi az életet.
[ o ]
REISZ GÁBOR ROSSZ VERSEK CÍMŰ FILMJÉRŐL
Nagy merészség, ha egy rendező, a kultikus első filmje után másodikként újraforgatja az elsőnek a témáját, ugyanazzal a közeggel, ugyanazokkal a mellékszereplőkkel, ám főszereplőnek (sőt zeneszerzőnek is) saját magát beállítva. Reisz Gábor kockáztatott és nyert.
[ o ]
ALFÖLDI LÁSZLÓ UGYANAZ ÉS MÁS CÍMŰ 2003-AS KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Menekül-iszkol az Ugyanaz, a technicizált fogyasztói világtársadalom mindent egyetlen ugyanazzá varázsoló hatalma elől. Nem elérendő célja, hanem felbomlasztandó tárgya az Ugyanaz: a lélek hullaállapota. A technikai másolatok másolásával felfüggeszti az Ugyanaz ember-nélküli hatalmát.
[ o ]
ZSOMBORI ERZSÉBET „ZSIMBI” ÉS MAYER HELLA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Ha megnézzük a két terem képeit, azonnal szembetűnik: meglépték mindketten azt a bizonyos új utat, amit maguknak kellett kitaposniuk. Anyja és lánya művei nagyon különbözőek, és mégis hasonlóak. Az alapmotívum feloldódás a természetben, transzcendencia, finoman és érthetően.
[ o ]
MOLNÁR ISCSU ISTVÁN A VÉLETLEN MEGIDÉZÉSE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Iscsu minden munkájában ott van a csintalanság, a meglepetés, egy kis paradoxon, a váratlanság, pajkosság. A lovak bicikliznek, a halak vitorláshajóként szelik a habokat, a fák levelei közül előgöndörödő kacsok ölelkezve fonódnak össze. A kép alján megbúvó üzekedő sündisznókról nem is beszélve.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
SERÉNYI H. ZSIGMOND ÉS DÉVÉNYI JÁNOS VÁRMEZŐ GALÉRIÁBAN NYÍLT KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Amíg Dévényi János műveinek világát a mértani alakzatokba tömörített színfoltok gazdagsága jelenti, Serényi H. Zsigmond a kis feketével „megtámasztott” fehér és szürke redők (vonalak) végtelenre redukált s épp ezért egyetemes hálójában hisz.
[ o ]
AZ ARTÉZIA GALÉRIA ELEKTROGRÁFIAI KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Sehol másutt, s egyéb módon nem jeleníthető meg olyan szuggesztíven az álom véletlenszerű struktúrája, makro- és mikrovilág áttűnése, múlt és jelen összegyúrása, mint éppen a számítógépes effektek, rétegek segédletével.
[ o ]
A SZERELEM ALANYA ÉS TÁRGYA CÍMŰ ÚJ KÖNYV APROPÓJÁN
Kilencven felett is boldog párkapcsolatban él, beszél a holokausztról, és negyedik éve táncol az életéről szóló előadásban a Vígszínház színpadán. Most jelent meg a második könyve, de már dolgozik a harmadikon.
[ o ]
A TAVASZI SZÉL CÍMŰ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS ELÉ
A kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat, vallási motívumokat, kiemeli a szél áramlását, mozgását, lenyomatait, természetét. Van, aki a tavaszt hangsúlyozza, van, aki a ritmust. Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét, és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be.
[ o ]
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/3. RÉSZ
A stuttgarti Európa negyed, melynek gyöngyszeme mára a Városi Könyvtár lett, egy teljesen szomorú, szürke, jelentéktelen városszéli iparterület helyén nőtt ki a földből a kétezres évek elején.
[ o ]
::: GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/2. RÉSZ
Akármilyen minőségben is lépünk be az épületbe, mindannyian egyenlők és szabadok vagyunk. A biztonsági őrök nem vegzálnak, nem kötelező a ruhatár, az alapszolgáltatások igénybe vételéhez a beiratkozás sem.
[ o ]
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/1. RÉSZ
A korlátok, a lépcsők, és a polcok játékossága is gyönyörűen rendezett, a tiszta gondolatok kapnak alakot. A monokróm, puha, fehérbe hajló szürke szín megnyugtató és nyitott. Mindent megvilágít a rengeteg fény.
[ o ]
LÁNG ESZTER ÉS VARGA LÁSZLÓ VÍZ – KETTŐSPONT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Mitől és miért stimmel, szebben szólva: illeszkedik egymáshoz ez a két anyag? A természetszerű válasz az, hogy van egy közös téma, amelynek tulajdonképpen nem csak a látványát, hanem az élményét is más módon közelítik meg. Ám ami lényeges, mindkettőjük munkáiban ott van a víznek a misztikuma!
[ o ]
KOVÁTS ALBERT KIÁLLÍTÁSÁNAK APROPÓJÁN
A más vendéglátó egységekhez szokott belépőt meglepi az itt látható művek hangsúlya. Valóban, a Piano Art Café eredeti funkciója háttérbe szorulni látszik a kiállított munkák dominanciája mellett.
[ o ]
A FÜGGETLEN ÉS MINŐSÉGI MÉDIA FONTOSSÁGÁRÓL
Az emberiség jövőjét nagymértékben a hamisítatlan és jól értelmezett információkhoz való szabad hozzáférés lehetősége, vagy annak hiánya fogja meghatározni.
[ o ]
A GYÜTT CÍMŰ NAGYMAROSI KIÁLLÍTÁS ELÉ
Veress Tamás világa olyan világ, ahol a dolgok a helyükön vannak. Ahol egyaránt tétje van egy meghúzott vonalnak, a legépelt szónak és a sorvégi törésnek, a felkockázott hagymának és egy sétának a parton.
[ o ]
SZERB ANTAL A PENDRAGON LEGENDA CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
A kedvesen fésületlen krimi a maga töltetlen revolvereivel, a jól adagolt rémregényi játék szellemlovassal és ördögidézéssel csak kihúzza az olvasót a könyvtárból egy tágabb, ponyvaregényi „valóságba”, ahol a szűzi várkisasszonyról álmodozó filosz jó étvágyú nőfalónak tűnik, aki bár megijed a saját árnyékától, alkalomadtán időben magához tér a rémületből.
[ o ]
NAGY BERNADETTE NADE SZÁZNYOLC SZÍNFOGÓ CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A mindig ugyanolyan, de mindig kicsit másképpen hangsúlyos színű és felületű lapok sora a meditációra emlékeztet, ahol mantraszerűen ismétlődnek a szavak, ahogy itt most a színes lapok. Az azonos formák mennyisége, monoton ismétlődése a szemünk előtt válik meggyőző minőségé.
[ o ]