EGY MŰTÁRGY EREDETE
A mackót a galériaházban, egy adventi nyitott napon pillantottam meg először. Szerelem volt első látásra.
[ o ]Esszéportál
Publicisztikák, tárcák, gondolatívek, eszmefuttatások, szösszenetek
PÁROSESSZÉ CSONTVÁRY MONUMENTÁLIS TÁTRA-FESTMÉNYÉRŐL II.
A kompozíció nemcsak a természet és az emberi lét, a racionális és spirituális, mitikus szemlélet ellentmondásaival van tele, hanem zeneiséggel, hangokkal és hallgatással is.
[ o ]PÁROSESSZÉ CSONTVÁRY MONUMENTÁLIS TÁTRA-FESTMÉNYÉRŐL I.
Csontváry ezen a festményén megörökítette a földi élet talán legalapvetőbb, egymással szemben álló két adottságát: a stabilitást, állandóságot jelképező Hegyet, és a dinamizmust, mozgékonyságot és állandó útkeresést megjelenítő Vizet.
[ o ]VANKÓ ISTVÁN 2017-ES RAJZSOROZATÁRÓL
Rendkívül megnyerő, amiként a művész dinamizmusa és alkotó ereje áttör a napi fáradtságon, és szinte mindig friss, eleven képi hatást ébreszt.
[ o ]CSAK ÚGY… #19
Petőfi, Vörösmarty, Arany, Ady, Babits, Radnóti és Apollinaire, Blaise Cendrars, Lorca, Eliot, René Char, Sylvia Plath – mind a fejemben (és még sokan mások, oroszok, olaszok, amerikaiak) és a szívemben. 1968-ban egyszerre szerettem meg Tutát, a szobrokat és József Attilát.
[ o ]CSAK ÚGY #18
A varázsfuvola minden kétséget kizáróan az én életemben színházi élményeim csúcspontja volt – szellemi, esztétikai és spirituális értelemben egyaránt.
[ o ]PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN II.
A toszkán tájképeken tágasabb a horizont, többfelé nyílik kilátás, a Porto környékén készültek zártabbak, szigorúbbak, behatárolják a lehetőségeket.
[ o ]PÁROSESSZÉ SZIRMAI IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁSA APROPÓJÁN I.
Szirmai egyes alkotásain a környezetábrázolás akusztikus élményt is okozhat a nézőnek. Több képén is látjuk és halljuk például az óceán hullámzását.
[ o ]CSAK ÚGY… #17
Az első igazán mellbeverő, megrázó filmélményem az Országúton volt 1969-ben. Addigra teljesen megváltozott az életem, mondhatni eldőlt a sorsom…
[ o ]CSAK ÚGY… #16 – UNOKAÖCSÉMNEK, GAÁL REZSŐNEK
A zene váratlanul jött és egész életemben a számomra megmagyarázhatatlan, megközelíthetetlen rejtélyek közé tartozott.
[ o ]PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN II.
Nem öncélú helyszínrajz, se nem fantáziakép, hanem valószerű, hiteles, pontos látvány: a nyugodt örökkévalóság, véglegesség, stabilitás.
[ o ]PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN I.
A tengeri kereskedelemről a folyami hajózásra való váltás egyik meghatározó helyszíneként Delft földrajzi elhelyezkedését és lokális helyzetének kedvező adottságait egyaránt jól kihasználó, globális szinten is fontos településsé vált, az induló globalizáció egyik fontos alapköve lett.
[ o ]CSAK ÚGY… #15
Az a folyamat, amit az Akropolisz látványa, felülmúlhatatlan épületegyüttese elindított, 1983-ban, amikor másodszor járhattam végig, európaivá érlelt engem is.
[ o ]CSAK ÚGY… #14
A mintaadó lakás számomra mindenekelőtt a szép, elegáns, törékeny Róthné Csengery utcai lakása, közel a Fő utcához, egy csaknem szecessziós, gyönyörű lépcsőházban. Nagy tér, sok szoba, erkélyek.
[ o ]CSAK ÚGY… #13
Aki vagyok, aki lettem, abban a hazai kisvárosoknak – mindenekelőtt Nagykanizsának, Gyulának, Sárospataknak és Sopronnak meghatározó szerepe van.
[ o ]CSAK ÚGY… #12
Egy augusztusi napon, 1962-ben a Dózsa György út sarkán felültem arra a villamosra, amely a Váci úton az Egyesült Izzóig döcögött, és elindultam munkát keresni. A Váci út akkor még tele volt gyárakkal és a legtöbb kapun munkafelvételi hirdetésekkel. Segéd- és betanított munkásokat kerestek.
[ o ]CSAK ÚGY… #11C
Brugge számomra állóképek sorozata. És maga a művészettörténet. A flamand városok középkori központja. A szívemhez oly közel álló festők munkahelye, közege. A legszebb és legromantikusabb város, amit valaha láttam.
[ o ]CSAK ÚGY… #11B
Számomra a Piazza del Campo, a kagyló alakú tér volt az, ami visszavonzott Sienába. A Palazzo Publico (Városháza) felé lejt, beleilleszkedve a völgy mélyedésébe. Gyöngyszem – írják róla sokan. Anyaöl – mondom én.
[ o ]CSAK ÚGY… #11A
Sok pompás, esztétikus, magas színvonalon teremtett templomban múlathattam az időt utazásaim során, de nagyon-nagyon kevés olyanban voltam, amelyben ugyanazt a megrendülést, belső tisztulási folyamatot élhettem át, mint amit életemben először Toledóban.
[ o ]