Esszéportál
Határesetek, rovatokon túli munkák
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/3. RÉSZ
A stuttgarti Európa negyed, melynek gyöngyszeme mára a Városi Könyvtár lett, egy teljesen szomorú, szürke, jelentéktelen városszéli iparterület helyén nőtt ki a földből a kétezres évek elején.
[ o ]
::: GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/2. RÉSZ
Akármilyen minőségben is lépünk be az épületbe, mindannyian egyenlők és szabadok vagyunk. A biztonsági őrök nem vegzálnak, nem kötelező a ruhatár, az alapszolgáltatások igénybe vételéhez a beiratkozás sem.
[ o ]
GONDOLATOK A STUTTGARTI VÁROSI KÖNYVTÁRRÓL, 3/1. RÉSZ
A korlátok, a lépcsők, és a polcok játékossága is gyönyörűen rendezett, a tiszta gondolatok kapnak alakot. A monokróm, puha, fehérbe hajló szürke szín megnyugtató és nyitott. Mindent megvilágít a rengeteg fény.
[ o ]
A BERLIN FELETT AZ ÉG CÍMŰ FILMRŐL
Angyalok. Járnak, lebegnek, ülnek közöttünk. Belehallgatnak a gondolatokba. Nem látjuk őket. Csak néha, a gyerekek. Akik nem értik, mit látnak. Azok látják őket, aki beérik a csodálkozással.
[ o ]
Tisztelt Látogatónk! Esszéportálunk, a 2012 márciusa óta változatlan formában jelentkező Arnolfini Szalon 2019. február 1-jétől megújult, egyúttal új címre költözött. Ide.
[ o ]
FAJÓ JÁNOS BÚCSÚZTATÁSA
Fajótól koncepcionálisan felépített szemléletet hallottunk és kaptunk, de flexibilitást, improvizációra és önálló döntésre való képességet, ugyanakkor a dogmák felismerésének és átlépésének képességét is.
[ o ]
VALÓS RIPORT EGY KERTFESZTIVÁLRÓL
Vass Tibi – főszerkesztő, költő és házigazda – szelíd kommendálásával irodalom, képzőművészet és színház keveredett itt felszabadultan és minden kimódoltság nélkül a barátság, az egymásra figyelés, a műélvezet, az együtt levés és a nyugodt hátradőlés kiveszőnek tetsző értékeivel.
[ o ]
STUTTGARTI JEGYZETEK 4.
Ha beköszönt a meleg évszak, s mindenki elkezd rendet rakni a lakásában és a kertjében, „Elvitelre” felirattal egyre többen rakják ki házuk elé megunt tárgyaikat. Többségben könyveket.
[ o ]
RIZSAVI TAMÁS FOTÓINAK APROPÓJÁN
Kitartó szenvedéllyel fotózza városát, országát és bolygóját. Mindig más nézőpontból, sokszor extrém magasságokba kapaszkodva örökíti meg a természet és a civilizáció összjátékát.
[ o ]
IN MEMORIAM DÉVÉNYI ÁDÁM
Rájövünk, hogy talán utoljára. Hogy talán nincs tovább, hogy ez egy búcsú, egy elköszönés. Ami ma sorra kerülhet még, az belefér, de aztán vége, ennyi volt.
[ o ]
TOSZKÁN JEGYZET
Egy valódi firenzei trattoria zárva van. Pontosabban, csak este 7-kor nyit, és nem sokkal később le is húzza a rolót.
[ o ]
NAGYNÉNÉM EMLÉKÉRE
A húslevese utánozhatatlan volt; máig így hívjuk: Eszti nénje-féle húsleves. Egy kis alma, pár tojás, kókuszkocka nélkül sohasem engedett el Tabdiról.
[ o ]
STUTTGARTI JEGYZETEK 3.
Ha reggel kávéval a kezemben kinézek az ablakon, a piros dzsekis nő – akit magamban Susan Sontagnak hívok – már a mezőn sétál a golden retrieverrel. Amikor a buszmegálló felé félúton találkozom vele, már a másik kutyással beszélgetnek portugálul.
[ o ]
STUTTGARTI JEGYZETEK 2.
Néhány hete valaki az egyik közlekedési tábla oszlopára ráerősített egy kötött sálat.
[ o ]
STUTTGARTI JEGYZETEK 1.
Városrészünk egyik legderűsebb embere a temetkezési vállalkozó. Teljesen mindegy, milyen év- vagy napszak van, amikor kopott farmerjében és színes, kapucnis melegítőfelsőjében végigmegy az utcán, mindenkire mosolyog, aki az útjába kerül.
[ o ]
ALKOTÓSZÓ 4
Amikor esszét írok, örülök, hogy nincs múlt, se jelen, eloszlanak a homályok, eltávolodnak a szorongások, a feszültségek, tehetetlenségeim.
[ o ]
ALKOTÓSZÓ 3
Amikor festek, szabadnak érzem magam. Olyan szabadság ez, amely a repülésre emlékeztet; arra, hogy elemelkedve a földről más törvényszerűségek között létezem.
[ o ]
ALKOTÓSZÓ 2
Amikor ragasztgatok, tágra nyitom az agyam kapuit. Ez egyfajta megváltozott tudatállapot, amelyben egyes-egyedül a megtalálandó képi elemre fókuszálok, agyam egy sávjában azonban fut egy másik program is, amely az időközben felbukkanó fotók, szövegdarabok, tipográfiai elemek helyét keresi.
[ o ]
Amikor festek, nem jut eszembe az a sok kegyetlenség, amiről tudok. A kutyára mért rúgás, az agyonvert nagynéni, a lelőtt,...
[ o ]
EGY VAKNYUGATI PÁSTÉTOM NYOMÁBAN
Állítólag nekem mindenről Az jut eszembe. Az Evés és a Főzés. Pedig ez nem igaz! Mert például amikor egy színpadon leveles tésztás pástétomot esznek, eszembe se jut a függöny legördülése után hazaszaladni és főzni; persze ez esetben függöny nem is volt, mert a régi Átrium mozi épületében tartották a Vaknyugat című előadást.
[ o ]