::: A Genezis kiállítás katalógusának előszava
A genezis jelentése: eredet, származás, születés, kezdet, teremtés. A Genezis Mózes első könyve, a Teremtés könyve, vagy magának Mózesnek az irodalmi alkotása vagy több szerzős mű, amely a zsidók babiloni fogsága után készült. Hívő zsidók és keresztények szerint a Biblia Isten ajándéka az embereknek a világ teremtésének emlékére. A genezis előtti világ a káosz, ebből jön létre a kozmosz. Mintegy két-háromszáz éve ismerjük csak a zsidó és a görög teremtéstörténeteken kívüli teremtésmítoszokat (sumer, perzsa, egyiptomi, germán, azték – sorolhatnánk, hiszen minden népnek és vallásnak megvan a maga hite, mítosza, képzelete szerinti magyarázata a világ és ezen belül az ember létrejöttére).
A modernitást megelőző kultúrákban minden teremtett lét ősforrása az örök és végtelen Isten, illetve az istenek. A képzőművészet máig meghatározóan megtermékenyítő zsidó-keresztény Biblia szerint Isten a mindenséget a semmiből hívta létre puszta szavával és a már létező világegyetemben hat nap alatt teremtette a földet, az azt benépesítő élőlényeket, és a saját képmására, hasonlatosságára az embert. Az európai képzőművészet a teremtéstörténeteket először a bizánci miniatúrákon, majd a geronai falikárpit ciklikus sorozatában ábrázolta a IX-XI. században. Az illuminált kódexekben is népszerű az Atya és a teremtés hat napja különböző mozzanatainak megfestése. A középkorban Isten gyakorta földmérőként vagy építészként jelenik meg. A genezis téma betetőzésének Michelangelo Sixtus-kápolnai freskóját tartják.
A barokk után a szekularizáció folyamán a képzőművészet leszakadt az egyháztól, háttérbe szorulnak, de nem szűnnek meg a Biblia által inspirált témák. A XX. században öntörvényűen alakul, változik a művészet; többféle képi nyelv születik, melyek mentesek a naturális ábrázolás, a narrativitás terhétől. Változatlanul születnek a transzcendenst kereső művek, még ha nem is az ars sacra értelmében. A nonfiguratív, a geometrikus műveknek is megvan a maga misztikája, elválaszthatatlanul az esztétikaitól. A korszakunkat jellemző haszonelvű gondolkodás, a haladásban való hit krízise, a technikai-tudományos eredmények ambivalenciája megerősíti az igényt a megismerés határain túli, a tapasztalattól függetlenül létező iránt. A képzőművészet jellegzetességeinél fogva kettős természetű: egyszerre materiális és spirituális, szellemi. Már Kandinszkij is azt írta első absztrakt festményei létrehozásakor: az igazi műalkotás születése titok. A művész pedig teremtő, alkotó, új világ létrehozója a semmiből, akárcsak a korai teremtésmítoszokban szereplő különféle alakzatú, anyagú istenek.
Különösebb magyarázat sem szükséges ahhoz, hogy a modern művészetben is számos genezis ihlette mű született. Csak néhány magyar példa a legújabbakból: Szalay Lajos 1966-ban készült tollrajzai (1973-ban a Magyar Helikon gondozásában könyvként is megjelent Genezis címmel) és Nádler István négy képből álló Genezise (a negyedik fázisig, 2003).
Az Artézi Galéria-beli kiállításon résztvevő képzőművészek a kortárs művészetben egymás mellett létező értékrendnek, világképnek, vizuális nyelvnek megfelelően annyi féleként közelítették a hívószóban – Genezis – megadott témát, ahányan vannak. A közös a teremtő akarat, mely a láthatatlanról való képi, érzéki tudással mások számára is megközelíthető, felfogható műveket hoz létre.
„Kezdetben volt a szó” a címe Gábos József kilenc részből álló, vegyes technikával készült, lényegében fekete-fehér-szürke sorozatának. „Kezdetben volt az Ige, … és Isten volt az ige”, olvasható a Bibliában (János Evangéliuma 1:1-3). A görög ’logosz’ szó van Igének fordítva, de utalhat belső gondolatokra, amely kifejezésre jut szavak vagy más eszközök – itt akril, akvarell, kréta, toll – által. A teremtés lényege a gondolat, az elgondolás, ez tárgyiasul, formát, alakot ölt, közvetít, mint írás-kép. A másik bibliai teremtéstörténet szerint Isten kezdetben teremtette az eget és a földet, majd a világosságot és a sötétséget, a mennyezetet (eget) és a vizet és így tovább. T. Horváth Éva vegyes technikával készült hat Genezis képe a teremtés ezen mozzanatait közvetíti az őrá jellemző vonalstruktúrákkal, amorf alakzatokkal és a történésekhez illeszkedő visszafogott színekkel.
A Genezis földi paradicsoma egy kert volt. A kabbalisztikus hagyomány is kertként tartja számon az Édent. A kert nemcsak az Ószövetség topológiájában szerepel, és nemcsak az Újszövetségben válik eszményivé, hanem a legtöbb kultúrában pogány és kultikus ünnepek színhelye. Kováts Borbála Kert 1-6. című tintasugaras nyomatain az egykori képzeletbeli kert és a mai civilizáció kertjeinek lenyomatai láthatók. Húber András teremtényei akár a kertek lakói is lehetnének. A korai mitológiák szerint a teremtés kezdete óta léteznek azonosíthatatlan lények, mint amilyenek ezek a fából, kőből, bronzból és papírból készült, kézzel fogható organizmusok. Molnár Iscsu István hét részből álló digitális nyomtatású Genezis sorozatán a természeti elemekben (víz, kert) már halak és madarak is vannak a teremtés ötödik napjának megfelelően, majd megjelenik az ember maga, ahogy találmányával, a fényképezőgéppel megörökíti a környezeti ártalmakat, amelynek ő maga az okozója.
Németh Géza akril festményein különös lények feszegetik idő és tér megszokott kereteit, túllépni szándékozva azon a teremtményi viszonyon, amelybe hol a hit, istenek, hol a tudomány, a racionalitás kényszeríti bele az önálló, szabad gondolkodásra vágyó alkotó lényt. Mózes Katalin mozgásban lévő jelei, absztrahált szimbólumai a teremtésmítoszok abszurditását, szürrealizmusát idézik meg. Amorf formái olykor megmaradnak kezdetleges teremtettségükben.
Turcsányi Antal triptichonja a bibliai teremtéstörténet három nagy eseményét sűríti expresszív oltárképpé: az ember teremtését, a bűnbeesést és a vízözönt. Ez utóbbi által és az alkotások érzelmi telítettsége által erősen visszakapcsol az európai festészeti, szellemi hagyományokhoz, miközben festői nyelve nagyon is a mához szól. Szemethy Imre rajzai humorral, játékossággal, groteszk ötleteivel oldják fel a teremtéstörténetek súlyos, tragikus elemeit, következményeit. Lényei, amelyekkel benépesíti az üres, fehér felületet, a képteremtő gondolkodás szülöttei.
Kilenc kiállító művész kilencféle genezis értelmezése teszi lehetővé a további értelmezéseket, elemzéseket.
S. Nagy Katalin