PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN II.
Nem öncélú helyszínrajz, se nem fantáziakép, hanem valószerű, hiteles, pontos látvány: a nyugodt örökkévalóság, véglegesség, stabilitás.
[ o ]
Címke: Párosesszé
Vermeer világa
PÁROSESSZÉ A DELFT LÁTKÉPE CÍMŰ VERMEER-FESTMÉNY APROPÓJÁN I.
A tengeri kereskedelemről a folyami hajózásra való váltás egyik meghatározó helyszíneként Delft földrajzi elhelyezkedését és lokális helyzetének kedvező adottságait egyaránt jól kihasználó, globális szinten is fontos településsé vált, az induló globalizáció egyik fontos alapköve lett.
[ o ]
Az önreflexió határai
PÁROSESSZÉ GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Szemünkbe néznek, felénk fordulnak az arcok. Nem vágyódnak egy másik világba, nyugalomba, hiszen önmagukban hordozzák azt, a belső békét, mozdulataikba ivódott, arcvonásaikba gyűrődött.
[ o ]
Álarcok nélkül
PÁROSESSZÉ GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
A pusztulás és a halál az arcokon nem kiütközik, hanem csak ott van, megjelenik, hol rejtetten, hol nyíltan. Nem elszenvedik a szenvedésüket, hanem megszenvedik némán, lázadás nélkül.
[ o ]
A Föld – hiedelmek, vélekedések
PÁROSESSZÉ A FÖLDRŐL II.
A mai napig a legerőteljesebb hatású földisten – pontosabban istennő – Gaia, aki a kezdetben tátongó ürességből, káoszból létrejövő alvilági Sötétség és Nix, a fekete Éjszaka után lett a világmindenség alapja. Önmagából hozta létre Uranoszt, az Eget, majd megszülte a százkezű Hekatonkeireket, az egyszemű Küklopszokat, a Titánokat, majd a Gigászokat, a kígyólábú óriásokat.
[ o ]
A Föld – a Nap harmadik bolygója
PÁROSESSZÉ A FÖLDRŐL I.
A Föld a végtelen idő rejtélyeivel szembesít bennünket. A jelenben megláthatjuk a földtörténeti múlt törvényeit és történéseit. Mai tudásunk szerint bolygónk mintegy 4,6 milliárd éves, keletkezésekor forró, olvadt állapotú lehetett.
[ o ]
A Haggáda-illusztrációkról
PÁROSESSZÉ PÉSZACH IDEJÉN
Illusztrált Haggádák a X. században készülnek, ez az időszak, amikor először terjedtek el a maihoz hasonló Haggádák mint egységes könyvek.
[ o ]
Szabadság és ünnep
PÁROSESSZÉ PÉSZAH IDEJÉN
A pészach kettős gyökerű; egyfelől ősi pásztorünnepből eredhet, amikor a felserdült bárányok egyikét feláldozták; másfelől a kovásztalan kenyerek ünnepe, amely a tavasz beköszöntéről, az árpaaratás kezdetéről emlékezett meg.
[ o ]
Hág száméáh! – Boldog ünnepeket!
PÁROSESSZÉ HANUKA IDEJÉN
A fény ünnepe alkalmával köszönjük meg a Napnak is a létezésünket, és a fényt, amelyet ad nekünk.
[ o ]
Hanuka, a fény ünnepe
PÁROSESSZÉ HANUKA IDEJÉN
A Makkabeus hősöket és a fénycsodát ünneplő hanuka szó jelentése sokrétű: felavatás, odaadás, felszentelés, megtisztítás. A csoda ünnepe.
[ o ]
Az Olajfák hegyén nagycsütörtökön
A NAGYHÉT ÉS HÚSVÉT TÖRTÉNÉSEINEK FÖLDRAJZI HELYSZÍNEI
A Szentföld területe misztikusan és varázslatosan különleges földrajzi környezet. A természet rengeteg energiát egyesített erre a területre.
[ o ]
Az Olajfák hegyén
AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN
A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.
[ o ]
Létem kedvencei
EŐRY EMIL VISSZATEKINTÉS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Eőry finoman izzó, duzzadó, drámai energiákkal teli, ölelkező-szétváló formái az élet mibenlétét keresik, kutatják. Töretlen embersége, érzékenysége átsüt az alkotásokon, amelyek olykor zsoltáros, fohászos, hittel teli hangulatot, emberi világot idéznek fel a nézőben, de a formatökély az anyagelvűség világában tartja a nézőpont horizontját.
[ o ]
A születés égi tüneménye
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Sok mindenről olvashatunk Jézus születésének körülményeivel kapcsolatban: holdfogyatkozásról, bolygóegyüttállásról, szupernóváról, üstökösről, hullócsillagról. Mindezek azt jelzik, hogy valami nem mindennapi, valami nem általános történt. Állásfoglalás nélkül, tekintsük át röviden azokat az égi tüneményeket, amelyeket láthattak a korabeli emberek.
[ o ]
Karácsony csillaga
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
A csillag a legősibb szimbólumok, jelek egyike, számos kultúrában, mitológiában jelentős a szerepe. Szerencsehordozó motívum. Örök ragyogásuk az égbolton ma is mindennapi életünk tartozéka. A karácsonyi csillagként is emlegetett betlehemi csillag valószínűleg a legismertebbek, legnépszerűbbek egyike.
[ o ]
Az univerzum ihletésében
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
Nem létezik, mégis gyönyörű
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Felfoghatatlanul hatalmas erő sugárzik abból az óriáshullámból, amelyet a képen szemlélhetünk.
[ o ]
Mi zajlik az életünkben?
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
Eszterlánc
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
Fűszálak élén
::: PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Láng Eszter tájképei a csend víziói. Ebben a csöndben előre hajol a fűszál, a vonal. Mintha terhet viselne, a napfény terhét, vagy az életét.
[ o ]