A NAGYHÉT ÉS HÚSVÉT TÖRTÉNÉSEINEK FÖLDRAJZI HELYSZÍNEI
A Szentföld területe misztikusan és varázslatosan különleges földrajzi környezet. A természet rengeteg energiát egyesített erre a területre.
[ o ]
Címke: Párosesszé
Az Olajfák hegyén
AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN
A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.
[ o ]
Létem kedvencei
EŐRY EMIL VISSZATEKINTÉS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Eőry finoman izzó, duzzadó, drámai energiákkal teli, ölelkező-szétváló formái az élet mibenlétét keresik, kutatják. Töretlen embersége, érzékenysége átsüt az alkotásokon, amelyek olykor zsoltáros, fohászos, hittel teli hangulatot, emberi világot idéznek fel a nézőben, de a formatökély az anyagelvűség világában tartja a nézőpont horizontját.
[ o ]
A születés égi tüneménye
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Sok mindenről olvashatunk Jézus születésének körülményeivel kapcsolatban: holdfogyatkozásról, bolygóegyüttállásról, szupernóváról, üstökösről, hullócsillagról. Mindezek azt jelzik, hogy valami nem mindennapi, valami nem általános történt. Állásfoglalás nélkül, tekintsük át röviden azokat az égi tüneményeket, amelyeket láthattak a korabeli emberek.
[ o ]
Karácsony csillaga
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
A csillag a legősibb szimbólumok, jelek egyike, számos kultúrában, mitológiában jelentős a szerepe. Szerencsehordozó motívum. Örök ragyogásuk az égbolton ma is mindennapi életünk tartozéka. A karácsonyi csillagként is emlegetett betlehemi csillag valószínűleg a legismertebbek, legnépszerűbbek egyike.
[ o ]
Az univerzum ihletésében
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
Nem létezik, mégis gyönyörű
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A GEOGRÁFUS SZEMÉVEL
Felfoghatatlanul hatalmas erő sugárzik abból az óriáshullámból, amelyet a képen szemlélhetünk.
[ o ]
Mi zajlik az életünkben?
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
Eszterlánc
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
Fűszálak élén
::: PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Láng Eszter tájképei a csend víziói. Ebben a csöndben előre hajol a fűszál, a vonal. Mintha terhet viselne, a napfény terhét, vagy az életét.
[ o ]
Honnan fúj a szél
PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Fakó és harsány színek csendjét látjuk a képeken. Szemünknek feszülnek a formák, a szürkébb színek belénk mosódnak, akár a kavicsok a parton a többi kavics közé, és a vízbe.
[ o ]
Befelé is figyelünk
PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL II.
Három művész, három életút, de az eltérő életutakban (művekben) is felfedezhetünk több közös vonást. Többek közt a szabadság iránti elkötelezettséget, az önismeret, az öngazdagítás, az önteremtés, az öntisztítás és a személyes tökéletesedés igényét.
[ o ]
Csillagokat látunk
PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL I.
Nem vertük be fejünket a falba, nem verte be a fejünket senki, mégis csillagokat látunk. Egyszerre hármat is. Régen fénylőt, és nem régen felfénylőket. Izgalmas hármas, csillag együttállás.
[ o ]
Acélszövetek és bőröndképek
PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Két különterem, nyitott átjárón elérhető az egyik is, a másik is. Ismét együtt a két művész (első közös kiállításuk 2012-ben a BTM – Budapest Kiállítóteremben volt). Egy város, egy absztrakt és komputerbontó világ, az élet szövetei, hol szálanként, hol darabonként. Emlékek és emlékhelyek.
[ o ]
Urbánus idegszálak színei és tónusai
PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Az elkerülhetetlen modernizáció jelenségeit dolgozzák fel, a nemzeti sajátosság megőrzéséről, továbbfejlesztéséről sem megfeledkezve. Európa térképén ott található Magyarország is. Óbudástól, Lánchidastól, a magyar biedermeier hagyományától a computer kárpitig bezárólag.
[ o ]
A belső csend
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Évát minden érdekli, ami a formálandó anyaghoz kötődik, ahogy feldolgozza az információkat. Nem kapkod ide vagy oda, hol ebbe, hol abba. Műveivel kommunikál, teremt kapcsolatot a világgal, a nézővel. Érzelmileg kitárulkozik, és ez a kitárulkozás, ez az intimitás az, ami a kiállítás meglepetése.
[ o ]
Kitárulkozás
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
A befelében ott a labirintus, az önmagára maradt ember cselekvése, magának kell harcolni az ismeretlennel, aminek maszkja van, változó teste, változó létformája. Kell a házirend, valamiféle belső rend, mert a befelében a rend utáni vágyat fedezhetjük fel, a tisztázást, mintha egy piszkozatot másolna, tisztázna le, újra és újra, de sohasem ugyanúgy, mindig másként.
[ o ]
Egy a kettő, kettő az egy
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Éva folyamatos mozdulattal írja a jeleket, izmaiba rögzült a manuális mozgás finom formája, lendülete, miközben írásjelekkel, fogalmakkal dolgozik, képileg reprezentálja őket. Díszít, mint akinek nem megengedett a hasonmás képi ábrázolása.
[ o ]
Sötét üvegcserepek
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Alföldi vízszintes képeinek felosztott tereibe helyezi Pompejit, a várost, mintha tégláról téglára építené fel újra a falakat. Nem szellem-, nem romvárost látunk, és ez a vázlatok csodája: egésznek, befejezettnek hatnak a részletek, ha olykor elmosódottnak is vélhetjük a szemünk elé terülő látványt.
[ o ]
Csontozókés
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Eőry Emil csontoz, elhagyja a húst, a bőrt, a csontot keresi és formázza, legyen az fehér vagy fekete. Szürke lesz, többnyire szürke.
[ o ]