Vermeer világa

::: Párosesszé a Delft látképe című Vermeer-festmény apropóján I.


Tér és idő valósága harmonikus egységben tükröződik Johannes Vermeer Delft látképe című munkáján. Tökéletes térbeli és múltbeli lenyomat a festmény, a 17. század átalakulásainak képi megjelenítése. Mindez annak ellenére így van, hogy a mű magabiztosságot és nyugalmat sugároz, holott készítésének idején (1659–1661 körül) az emberek nehéz és zavaros éveket éltek meg. Ebben az évszázadban nagyon jelentős geopolitikai átalakulások zajlottak Európában; Spanyolország és Portugália világuralmi törekvései megszűntek, míg Anglia és Hollandia virágzásnak indult. Az angol polgári forradalom befejeződött, a németalföldi területek gazdasági szerepe és polgári jelentősége egyre növekedett. Mindezt fokozták és erősítették vallásháborúk és az ezeket követő, máig tartó átalakulások.

Johannes Vermeer: Delft látképe, 1659-61 körül (Forrás: Wikipédia)

Delft a középkori Németalföld egyik vezető városa volt. Kiemelkedő gazdasági szerepét jórészt annak köszönhette, hogy innen indultak a holland Kelet-indiai Társaság hajói. A tenger, az óceán közelsége rendkívül jó kereskedelmi utakat biztosított, s az árucikkek szállításának és cseréjének fontossága a németalföldi települések erejét, gazdagságát is növelte. Az itteni városok 17. századi sikerei, gazdasági felemelkedése és népességének gyarapodása, valamint az urbanizációs lehetőségek számának növekedése mind kedvezően hatottak a fejlődésre. A természeti környezet vadsága, az állandó vízszintváltozások ugyanakkor nagyon sok gondot okozhattak. Mindezek a globális és regionális átalakulások alakították Delft városának életét is.

Európa 1648-ban (Forrás: Wikipédia)

Globális léptékben Delft az Atlanti-óceán keleti partján található. Partvidékközeli városa annak a – nagyrészt a mai Belgium, Hollandia és Luxemburg területén elhelyezkedő – Németalföldnek, amely egykor három jelentős birodalom, Anglia, Franciaország és Németország találkozási pontjában, azok ütközőzónájában terült el. Mindez kulturális és gazdasági közvetítést, kapcsolatokat jelentett, amit csak felerősített Amerika felfedezése (1492), majd a két kontinens közötti kapcsolat biztosítása. A tengeri kereskedelemről a folyami hajózásra való váltás egyik meghatározó helyszíneként Delft földrajzi elhelyezkedését és lokális helyzetének kedvező adottságait egyaránt jól kihasználó, globális szinten is fontos településsé vált, az induló globalizáció egyik fontos alapköve lett.

Delft 1649-ben, Joan Blaeu kartográfus korabeli térképén (Forrás: Wikipédia)

Regionális lépték szerint a ma mintegy százezer lakosú Delft az európai kontinens nyugati oldalán, Hollandia délnyugati részén fekszik, s területe az ország mélyföldi részei közé sorolható. Mélyföldeknek a tengerszint alatti, de tenger által el nem borított területeket nevezzük; a világ szárazföldi részeinek alig 0,1 százaléka számít ilyennek. Európa nyugati partvidékén az ott élő népeknek állandóan meg kellett küzdeniük az óceán betöréseivel, a víz okozta problémákkal. Ugyanakkor – mint arról már szó volt – a tengeri szállítások, kikötők és a hozzájuk kapcsolódó települési változások hatalmas gazdasági előnyökkel jártak a számukra. A németalföldi urbanizáció megteremtette a modern kori urbanizáció kontinentális méretű alapjait, regionális átalakulását. A feudalizmus kötöttségei alól „szabadságot” jelentett a városi életmódra való áttérés, a városokba történő vándorlás. Az a jobbágy, aki elmenekült a földesurak diktálta kötelezettségek elől, és egy évig városban tudott élni, szabadságot kapott. Az elterjedt mondás szerint „a városi levegő szabaddá tett”.

A Vermeer korában élő embereknek az állandó tengerbetörések ellen a lassan kiépülő gátrendszer, illetve a hideg időjárás jelentett védelmet. Ami az utóbbit illeti, a klimatológia már bizonyította, hogy a 14. és a 19. század között viszonylag hűvösebb, csapadékosabb időjárás – úgynevezett kis jégkorszak – uralkodott a Földön. Ennek Vermeer festményén is van nyoma: az emberek öltözéke és a felhős égbolt mellett alapvetően a heringhalász hajók jelenléte utal erre. A heringek az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán északi, hidegebb területein fordulnak elő csoportosan. Delft földrajzi elhelyezkedése nem indokolná a halászatukat, ebben a korszakban azonban ez mégis jelentős és jellemző volt ezen a szélességi körön is.

Johannes Vermeer: Delft látképe; részlet (Forrás: a Google Art Project reprodukciója)

Vermeer teremtő festő volt, világot teremtett magában, és ezt láthatjuk ez a képén is. Talán éppen ez az a rejtély, amit munkájának látványa jelent – a megfejthetetlen kreativitás. Vermeer ugyanakkor olyan illúziókat festett, amelyek a valóságot ábrázolták.

Izsák Éva


Exkluzív elsőközlés | Forrás: a szerző archívuma
Készült 2022 októberében, Budapesten | Hovatovább: S. Nagy Katalin párosesszéje

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.