PÁROSESSZÉ GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
A pusztulás és a halál az arcokon nem kiütközik, hanem csak ott van, megjelenik, hol rejtetten, hol nyíltan. Nem elszenvedik a szenvedésüket, hanem megszenvedik némán, lázadás nélkül.
[ o ]
Szerző: ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
A pillanat dinamikája és mélysége
PÁROSESSZÉ KUCSORA MÁRTA KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Kucsora vásznain felfedezhetjük az anyagi részek és formák ütközéseit, a nyomokat, eltérő színben és struktúrában, bennük és általuk az önmagára ébredő természetet, a magát eltüntető embert, utószerkesztés nélkül. Ott van, ott kell lennie és nem máshol.
[ o ]
Zöldvarázs
ZSOMBORI ERZSÉBET „ZSIMBI” ÉS MAYER HELLA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Ha megnézzük a két terem képeit, azonnal szembetűnik: meglépték mindketten azt a bizonyos új utat, amit maguknak kellett kitaposniuk. Anyja és lánya művei nagyon különbözőek, és mégis hasonlóak. Az alapmotívum feloldódás a természetben, transzcendencia, finoman és érthetően.
[ o ]
Eszterlánc
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
Honnan fúj a szél
PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Fakó és harsány színek csendjét látjuk a képeken. Szemünknek feszülnek a formák, a szürkébb színek belénk mosódnak, akár a kavicsok a parton a többi kavics közé, és a vízbe.
[ o ]
Csillagokat látunk
PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL I.
Nem vertük be fejünket a falba, nem verte be a fejünket senki, mégis csillagokat látunk. Egyszerre hármat is. Régen fénylőt, és nem régen felfénylőket. Izgalmas hármas, csillag együttállás.
[ o ]
Acélszövetek és bőröndképek
PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Két különterem, nyitott átjárón elérhető az egyik is, a másik is. Ismét együtt a két művész (első közös kiállításuk 2012-ben a BTM – Budapest Kiállítóteremben volt). Egy város, egy absztrakt és komputerbontó világ, az élet szövetei, hol szálanként, hol darabonként. Emlékek és emlékhelyek.
[ o ]
A belső csend
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Évát minden érdekli, ami a formálandó anyaghoz kötődik, ahogy feldolgozza az információkat. Nem kapkod ide vagy oda, hol ebbe, hol abba. Műveivel kommunikál, teremt kapcsolatot a világgal, a nézővel. Érzelmileg kitárulkozik, és ez a kitárulkozás, ez az intimitás az, ami a kiállítás meglepetése.
[ o ]
Egy a kettő, kettő az egy
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Éva folyamatos mozdulattal írja a jeleket, izmaiba rögzült a manuális mozgás finom formája, lendülete, miközben írásjelekkel, fogalmakkal dolgozik, képileg reprezentálja őket. Díszít, mint akinek nem megengedett a hasonmás képi ábrázolása.
[ o ]
Szürkék sokszínű birodalmában
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Eőrynél szabadok az átjárások a motívumok között. A hasonlóság nem jelent egyezést, az egyezés nem mindig hasonlóság, csak adottság.
[ o ]
Egy szabad ember belső gesztusai
PÁROSESSZÉ GERBER PÁL DEBRECENI KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Szubjektivitása nem öncélú magamutogatás, csak felhívás keringőre, hogy lehet másként is nézni a világra, mint ahogy életünk során megszoktuk.
[ o ]
Bibin panorámában
PÁROSESSZÉ VASS TIBOR MET-KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Körbejár tekintetünk, felemelt fejjel nézünk. Ki. Önmagunkból, erre késztet a Nagy Bibin is sorozatával. Mint egy széles öv fonja körbe a falakat, zölden, barnán, bársonyosan csillognak. Vezetik a szemet.
[ o ]