Csak úgy a hidakról

CSAK ÚGY… #4

Mindig, minden városban egyedül fedeztem fel a hidakat. A hetvenes években Prágában és Berlinben, 1988 és 1996 közt Rómában és Párizsban. Mire 1967-ben sor került az első külföldi utazásomra, már „belaktam” az összes budapesti Duna-hidat.

[ o ]

Csak úgy eszünk…

CSAK ÚGY… #2

Az első intenzív étel- és evésemlékeim gyékényesi nagyapámhoz kötődnek. A közös reggelik. Ült a nyolcvan év fölötti nagybajuszú öreg a két osztatú, fehérre meszelt ház bejárata előtt a lépcsőn, jobb kezében a nyitott bicskája, bal keze ujjai között kenyér, szalonna és hagyma.

[ o ]

Csak a fák…

CSAK ÚGY… #1

Még a nevüket is szerettem: komlógyertyán, himalájai selyemfenyő, kaliforniai mamutfenyő, kelet-kínai páfrányfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, libanoni cédrus, 200–250 éves tiszafák. Suttogd el a neveket lassú ritmusban és átélheted világunk tágasságát, végtelen összetettségét és magas rendű szépségét.

[ o ]

Csak úgy…

EGY ÚJ ESSZÉSOROZAT ELÉ

Sajnos, a szépíráshoz nincs kellő tehetségem. Pedig öregedvén, egyre inkább vonzott, hogy csak úgy írjak. Újabb kísérletet teszek: csak úgy írok néhány dologról, jelenségről, élőről, élettelenről, amiken viszonylag sokat gondolkodtam.

[ o ]

Az Olajfák hegyén

AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN

A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.

[ o ]

Karácsony csillaga

PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL

A csillag a legősibb szimbólumok, jelek egyike, számos kultúrában, mitológiában jelentős a szerepe. Szerencsehordozó motívum. Örök ragyogásuk az égbolton ma is mindennapi életünk tartozéka. A karácsonyi csillagként is emlegetett betlehemi csillag valószínűleg a legismertebbek, legnépszerűbbek egyike.

[ o ]

Műterem

AZ ARTÉZI GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA ELÉ

A kortárs képi nyelv pluralizmusa határtalan, áttöri a műfaji kötöttségeket, és megtalálja a módját, hogy újrateremtse a több száz éves önarckép és műterem tematikát.

[ o ]

Tavaszi szél

A TAVASZI SZÉL CÍMŰ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS ELÉ

A kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat, vallási motívumokat, kiemeli a szél áramlását, mozgását, lenyomatait, természetét. Van, aki a tavaszt hangsúlyozza, van, aki a ritmust. Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét, és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be.

[ o ]

„Kizökkent idő”

KOVÁCS TAMÁS 40 DARABOS GRAFIKAI SOROZATÁRÓL

A fekete tusvonalak fentre, az ég felé nyílása, tekergőzése, dinamikus mozgása, gyakori megkettőzése messzemenően egyensúlyt teremt, a jövőt ígéri, a potenciális lehetőségeket, és – a térbe való kiterjedése, a mozgás fizikai és szellemi erőnléte által – legyőzi a fénytelen fekete semmit.

[ o ]

Mózes Katalin geometrikus alakzatai

EGY FESTŐ PORTRÉJÁHOZ

Mózes Katalin 2003 körül kezdte festeni azokat a képeket, amelyeknek meghatározó elemei a geometriai, avagy geometrikus alakzatok. Az elsődleges látvány a kör, az ellipszis, a sokszögek, az egyenes, a görbék, a spirál, a síkbeli alakzatok és ezek térbeli megfelelői, a mértani testek.

[ o ]

Kharón ladikja

AZ ARTÉZI GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA ELÉ

Kháron ladikjának útja egyirányú, az alvilágból, pokolból nincs visszaút. Ám néhány ókori hősnek mégis sikerült. Aeneis, Thészeusz, Héraklész, Orpheusz mégis rábírta Kharónt, hogy az ismeretlenben tett kalandozásuk után visszavezesse őket a földi szférába, az életbe.

[ o ]