Esszéportál
AZ OLAJFÁK HEGYÉN IMÁDKOZÓ KRISZTUS MOTÍVUMA A MŰVÉSZETBEN
A halálfélelemmel küzdő Jézus a bizánci festészetben jelent meg. Drámaisága ellenére a téma népszerű az itáliai és a német reneszánszban, Jézus ember voltának, halálfélelmének megmutatása mellett azért is, mert lehetőséget ad a képzőművészeknek saját perspektívaértelmezésük kialakítására.
[ o ]
PÁROSESSZÉ A BETLEHEMI CSILLAG KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
A csillag a legősibb szimbólumok, jelek egyike, számos kultúrában, mitológiában jelentős a szerepe. Szerencsehordozó motívum. Örök ragyogásuk az égbolton ma is mindennapi életünk tartozéka. A karácsonyi csillagként is emlegetett betlehemi csillag valószínűleg a legismertebbek, legnépszerűbbek egyike.
[ o ]
PÁROSESSZÉ FARKAS ISTVÁN HULLÁM CÍMŰ KÉPE KAPCSÁN – A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Az előtérben a staffázsfigurák, a villanyoszlop, a házak teteje közömbös szürke, élettelenek az energiákkal teli tengerrel, a mozgó, élő vízhullámokkal szemben.
[ o ]
A TAVASZI SZÉL CÍMŰ CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS ELÉ
A kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat, vallási motívumokat, kiemeli a szél áramlását, mozgását, lenyomatait, természetét. Van, aki a tavaszt hangsúlyozza, van, aki a ritmust. Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét, és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be.
[ o ]
KOVÁCS TAMÁS 40 DARABOS GRAFIKAI SOROZATÁRÓL
A fekete tusvonalak fentre, az ég felé nyílása, tekergőzése, dinamikus mozgása, gyakori megkettőzése messzemenően egyensúlyt teremt, a jövőt ígéri, a potenciális lehetőségeket, és – a térbe való kiterjedése, a mozgás fizikai és szellemi erőnléte által – legyőzi a fénytelen fekete semmit.
[ o ]
EGY FESTŐ PORTRÉJÁHOZ
Mózes Katalin 2003 körül kezdte festeni azokat a képeket, amelyeknek meghatározó elemei a geometriai, avagy geometrikus alakzatok. Az elsődleges látvány a kör, az ellipszis, a sokszögek, az egyenes, a görbék, a spirál, a síkbeli alakzatok és ezek térbeli megfelelői, a mértani testek.
[ o ]
EGY FESTŐ PORTRÉJÁHOZ
Mózes Katalin nem misztikus festő, távol állnak tőle az ezoterikus magyarázatok, de közel az egykor volt civilizációk kulturális emlékei, az elsüllyedt múlt maradványai. Motívumaiban és formakincsében számos hagyományt őriz, megidézi és újrahasznosítja őket.
[ o ]
MÓZES KATALIN MUNKÁIRÓL
Lírai képek ezek, sok elfojtott sírással, emlékezéssel, az egykor voltak létének és hitének megidézésével. Ártatlan fehérek, szeretetteli sárgák, ünnepi cinóberek, isteni azúrkékek, jó jelentéseket hordozó zöldek, csodahordozó violák.
[ o ]
AZ ARTÉZI GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Kháron ladikjának útja egyirányú, az alvilágból, pokolból nincs visszaút. Ám néhány ókori hősnek mégis sikerült. Aeneis, Thészeusz, Héraklész, Orpheusz mégis rábírta Kharónt, hogy az ismeretlenben tett kalandozásuk után visszavezesse őket a földi szférába, az életbe.
[ o ]
A LÉNYEK-SOROZAT ZÁRÁSA
Szokták kérdezni hallgatóim, tanárnő mit csinálna, ha újrakezdhetné. Mindig azt válaszolom: ugyanezt, művészettörténetet tanítanék, modernekről írnék, csak legfeljebb Oxfordban. A Lények hatására most annyi változott, hogy bestiáriumokkal foglalkoznék, XII–XIII. századi illusztrációkkal.
[ o ]
LÉNYEK #6
Hogy valójában milyenek is a sárkányok a képzőművészetben ábrázolásuk szerint? Leginkább hüllőszerű lények, rendszerint egyesítik a kígyók és a madarak jellegzetességeit. Szárnyaik vannak és saskarmaik, tekergőző kígyónyakuk és -farkuk, halpikkelyük, szarvuk, olykor tevefejük, tigrismancsuk, bivalyfülük, kagylóhasuk, szarvasagancsuk.
[ o ]
A GENEZIS KIÁLLÍTÁS KATALÓGUSÁNAK ELŐSZAVA
A közös a teremtő akarat, mely a láthatatlanról való képi, érzéki tudással mások számára is megközelíthető, felfogható műveket hoz létre.
[ o ]
LÉNYEK #5
A hippokamposz vízen és víz alatt nagy sebességgel úszó, lótestű, uszonyos, kígyófarkú lény. A föníciai és a görög mitológiákban gyakori szereplő, rajtuk ülve ábrázolták a tengeri isteneket.
[ o ]
LÉNYEK #4
A legszebb férfi, Apollón, a ragyogó, fénylő, sokoldalú isten megállította kocsiját – azaz a Napot – az égen, hogy hallgathassa a főnix énekét.
[ o ]
LÉNYEK #3
A tengeri szörnyekről szóló történetek terjesztői – érthető módon – főként tengerészek. Számomra a X. századtól a XVII. századig a térképeken felbukkanó bizarr lények a legkedvesebbek, különösen az 1500-as évekre datálhatók, amikor is az illusztrátoroknak és kartográfusoknak meglódult, elszabadult a fantáziájuk.
[ o ]
LÉNYEK #2
Az óangol mitológiában a gyönyörű hableányok általában egy sziklán ülnek, kezükben fésűvel, és csodás hangjukkal csábítják a tengerészeket és a halászokat a víz mélyére, a halálba. Őket marcona, vad, csúnya és vonzó sellőférfiak védik, és vihart támasztanak, ha egy hajóról veszély fenyegeti a sellőlányokat.
[ o ]
LÉNYEK #1
Arisztotelész – aki mégiscsak az európai tudomány megalapozója – a delfineket a halak és az emlősök közötti köztes lénynek tartotta és figyelemmel kísérte viselkedésüket.
[ o ]
A LÉNYEK SOROZAT BEKÖSZÖNTŐJE
Annyi mindent írtam az elmúlt évtizedekben. Katalógusokat, kiállításkritikákat, esszéket, monográfiákat, tankönyveket, kutatási zárójelentéseket, útiélményeket, személyes történeteket… Most – csak úgy – szeretnék írni, mindenféléről. Sárkányokról, tengeri szörnyekről, fákról, tengerről, lovakról, madarakról és még, ami telik.
[ o ]