::: A 11. Arnolfini (Mozi) Fesztivál megnyitója
A korai civilizációkban – ahol a számok kialakultak – rendkívül jelentős volt a számok szimbolikus használata. Még a görögök is meg voltak győződve arról (az i. e. VI. századi püthagoreusok hatására), hogy a számok a kozmosz harmonikus törvényeinek kulcsai, az isteni világrend szimbólumai.
A 11 két jelentős szám közé esik a számsorban. A 10 a tökéletesség, a beteljesedés szimbóluma, lásd a tíz parancsolat a Bibliában, az ember tíz ujja vagy a kabbalában az az isteni fa, mely az égben gyökerezik és a koronája a földbe nyúlik. A 12 szintén tökéletes szám, lásd a kiválasztott zsidó nép 12 törzse, Jézus 12 apostola, az új Jeruzsálem 12 kapuja a Jelenések könyvében, továbbá az állatöv, a csillagképek 12 alakzata, a 12 hónap.
A 11-et talán épp a két kiemelkedően fontos szám közötti helye miatt szerencsétlen számnak tartották, különös módon úgy vélték, hogy a 11 az ördögök tucatja. Az ördög – Lucifer, Belzebub, Astarot – Isten ellenlábasa, vele ellentétben a pokol ura; a világban ható rossz ősoka. Keverék lény, köztes lény, akárcsak a 11.
Ne felejtsük: a tizenegy képileg 2×1, az 1 pedig minden szám felett álló fogalom, az egység szimbóluma, a többi szám forrása.
A 11 páratlan szám, így a kínai kultúrában a jangnak, a hím, a férfi princípiumnak felel meg. A már említett püthagoreusok is a páratlan számokat tartották aktívnak, hímneműnek.
A 11, akár mint 10+1, akár mint 12-1, a tökéletlenség megtestesítője, amelyben egyszerre testesül meg a fölösleg, a túltengés (10+1) és a hiány (12-1). Ugyanakkor a 11 az 6+5, azaz a 6, a makrokozmosz és az 5, azaz a mikrokozmosz egyesülése, vagyis az égi és földi valóság együttesének jelképe.
Szent Ágoston a 11-ben az isteni tökéletességet és harmóniát megbontó bűnösséget, gonoszságot látja, mely a 10-et, a kozmikus teremtést, a totalitást, a befejezettséget kérdőjelezi meg. A Kabbalában a 11 – azáltal, hogy a 22 betűhöz 22 számot társító számelméletben a teljes rendszer felezőpontja – különösen fontos hely, egyébként is az arkangyalok rendjének első száma.
A tarot kártyában – mely a XVI. században terjedt el Európában és állítólag egyiptomi eredetű, Thot holdisten és a tudományok istenének, a művészek és kézművesek patrónusának könyve – a 11 az Erő szimbóluma, képileg az oroszlán száját tartó nőalak. Később felcserélődött a 8 és a 11; a 11 az Igazság lapja lett, egy nőalak, baljában mérleg, jobbjában kard.
Végül a 11 a héberben a J betűnek, a görögben az I betűnek, az ugaritiben a J betűnek, a latinban az I-nek és a J-nek felel meg. A héber j azaz jóta, a magyar i betű a héber, arám, görög, ugariti, föníciai ábécében a legkisebb betű, legalábbis az akkori kvadrátírás szerint. Jézus tanításában: „egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből” (Máté 5.18.).
Na már most: ha csak hevenyészve és gyorsan áttekintjük a 11-es szám kultúratörténeti sorsát, a hozzáfűződő ellentmondásokat, akkor keresve se találhatnánk a mi korunkra jellemzőbb számot, mint a 11. Majd a későbbiekben, mikor napjainkról úgy emlékeznek meg, mint ahogy most mi tettük kultúraalapító őseinkről, feltehetően azt mondják a mi posztmodern kultúránkra, hogy a 11-es kiemelt jelentőségű szimbóluma volt (lásd például a 11-es a fociban, mely megfelel a rómaiak „panem et circenses” alapelvének és gyakorlatának). Jelen kultúránk mozgókép kultúra, televízió, számítógépes képernyő, s így a mai fő témául szolgáló mozi is. 11 és mozi: tökéletes az összhang!
A tökéletlen, de erős, ördögi és férfias 11 jegyében kívánunk a mai napra mégis csak szerencsés programokat, az arkangyalok jelenlétét bizonyító szíves együttlétet!
S. Nagy Katalin (11 betű)