::: A szerelem alanya és tárgya című új könyv apropóján
Ha van huszadik századi sors, az az övé. Debreceni nagypolgári zsidó családban kapott jó nevelést, majd érettségi után 8 hónapot haláltáborban töltött, elveszítve mindenkit maga körül. Volt meggyőződéses kommunista, majd a rendszer ellenségének bélyegezték; első férjét koncepciós perben ítélték el, aztán külkereskedőként beutazta a világot. Eltemetett egy férjet és több szeretőt, kilencven felett is boldog párkapcsolatban él, beszél a holokausztról, és negyedik éve táncol az életéről szóló előadásban a Vígszínház színpadán.
Most jelent meg a második könyve, A szerelem alanya és tárgya, de már dolgozik a harmadikon. Derű, humor, bölcsesség és nagy-nagy élettapasztalat van a könyvben, ami azok sajátja, akik idősen is fiatalok maradnak. Ebből idézek pár gondolatot, ami segít közelebb kerülni Éva titkaihoz.
(1) Szüntelen mozgás
„Tudatos testformálás és szüntelen mozgás; minden művelhető sport.” „Nagymama púpját örökölve, az egészségért kényszer is volt mindig a mozgás, a családunkban reggeli imádság.” Ezért kicsi korától tornáznia kellett, végigtornázta és -táncolta az életét. Aki látta őt a Sóvirágban másfél órán át a színpadon mozogni, lemenni spárgába, annak nem marad kérdés, hogy a mozgás a hosszú és egészséges élet egyik titka.
(2) Megőrizni a méltóságot
Az emberi méltóságot minden körülmények közt meg kell őrizni. „Az alapszabályok egyszerűek: mosdani, fogat mosni, naponta tiszta fehérneműt felvenni úgy kell, mint otthon. Káromkodni viszont nem lehet – ugyanúgy, mint otthon. Mindenkivel ember módra kell bánni – ugyancsak, mint otthon. Magyarul: az ember maradjon a bőrében, és viselkedjék úgy, mint otthon.” Ezt történetesen akkor kamatoztatta, mikor első férjét koncepciós perben elítélték, őt pedig az épülő Sztálinvárosban építkezési segédmunkára kötelezték.
(3) A munka nem szégyen
„Belénk nevelték, hogy vállalni bármit csak biztos tudás, alapos ismeretek birtokában szabad, és teljes igyekezettel kell végezni.” „Nem biztos, hogy az ember azzal keresi a kenyerét, amivel leginkább szeretne foglalkozni. De azért nem becsüli le, és pont olyan buzgalommal teljesít, mintha a hobbija lenne.” „Zongorista karrierre készültem… Aztán túl sokat foglalkozott velem a történelem általában, nem maradt hely a művészi ambícióknak, de sok mindennek lehetett örülni, mindig is lehetett, főleg az életnek, a mozgásnak, és szemtelenül itt volt az orrom előtt a kilencvenedik születésnapom!”
(4) Tisztelni másokat
„Nem nézünk le senkit semmiért, nem vagyunk leereszkedőek, nem hordjuk fent az orrunkat.” „Nem lehet visszaélni azzal a helyzeti előnnyel, ami adódik felnőtt és gyerek, ember és állat, egyik és másik társadalmi réteg között; ha az ember mégis megteszi, az egyszerűen disznóság. A sértett félnek van hozzá receptora, hogy a megalázást érezze.” „Lehet, hogy a beteg ember körül bezárul a világ, akár végérvényesen is. Lehet, hogy megvakul, megsüketül, megnémul, még az esze is elhagyja, de pontosan érzi, ha lebecsülik, lenézik, nem szeretik, leereszkednek hozzá. Az emberi méltóság tudata nagyon mélyen belénk van ágyazva.”
(5) Ne vedd magad túl komolyan
„Biztosan szoros összefüggés van a között, hogy az ember mekkora méretű egót növel magának, és a között, hogy mit akar. Mármint, hogy uralkodni akar-e, vagy boldogan éldegélni. Azonnal leszögezem: én mindig boldog akarok, akartam, fogok akarni lenni, mert erre születtem. Opportunista módon erre törekszem, nem baj, ha nincs igazam, nem vitatkozom. Pláne nem, ha tudom, hogy valóban nekem van igazam. Akkor még disznóság is vitatkozni, hiszen ugye, úgyis nekem van igazam (nemde?!).”
(6) A szerelem örök
Lehet még nyolcvan, sőt kilencven felett is szerelmesnek lenni, és aki belép a küzdőtérre, az az egész palettát megtapasztalhatja, a vágyódást, a csábítást, a hűtlenséget, a megcsalást, a titkos viszonyt. A játék nem ér véget soha. „Mind kislányok és kisfiúk vagyunk, azok maradunk.”
(7) Megtanulni a megtanulhatót
„Tanulj meg mindent, és nézz meg mindent, ami az utadba akad; az a tiéd. Azt el nem veszi tőled senki. Ennél jobbra nem taníthattak, nagyon gazdag lettem.” „Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy minden létező színhelyen meg kell tanulni minden megtanulhatót, az első adandó alkalommal jelentkeztem kohászati tanfolyamra.” Éva emellett négy nyelven beszél, tud Trabantot szerelni, járt építőipari gépkezelési tanfolyamra, és a gyors- és gépírástudásának is hasznát vette.
(8) Nem nyafogunk
„Nálunk otthon, Debrecenben két dolgot biztosan nem lehetett: nyafogva beszélni és felfújt képpel duzzogni, megsértődni. Micsoda előérzete volt anyámnak, hogy ilyenre nevelt! Micsoda szerencse, hogy késsel sem lehetett megsérteni. Hogyan bírtam volna ki azt, ami a gyerekkor után még rám várt?”
(9) Türelem és humor
Egy kamasz neveléséhez nagy türelem és humor kell. „Az olyan vidám kis eseményt, mint hogy leányunk reggel kilépett olyan nyárspolgári módon a házból, hogy két lábán két cipő volt, és este úgy tért haza, hogy az egyiken volt, a másikon nem, nagyon hamar megtanultuk kellő nyugalommal és fapofával elviselni.”
(10) Életöröm
„Minden élethelyzetemben volt valami szerencsés, valami, amibe belekapaszkodtam, amitől nevetni lehetett, aminek örülni lehetett. Úgy is mondhatom, mindig utána mentem, megtaláltam. Sokáig tartott, amíg az eszemmel és érzelmemmel is tudomásul vettem, hogy ez vagyok én. Vagy hogy én is az vagyok, aki itt lógok a cérna végén, bele a nagyvilágba, csak a saját talpamra tudok ráállni, a sors így pofoz, meg úgy pofoz, beállhatok a sarokba duzzogni, de attól semmi nem lesz jobb, a duzzogás különben is mellőzendő.” És a művészet is éltet: „Nekem még az allendorfi koncentrációs táboromban is volt énekkarom, és háromszólamú kánonban folyt el benne a kispiricsi falu végén a kanális!!!”
Mártonffy Zsuzsa