Esszéportál
TARNÓZI JAKAB ISTEN, HAZA, CSALÁD-RENDEZÉSÉRŐL
Az üvegkalitkában elénk tett játék, amelyből a szereplők (mintha csak a teraszra mennének ki) gyakran közénk is kilépnek, egyszerre realisztikus és abszurd, tragikus és ironikus. Tele ötletekkel és jó pillanatokkal.
[ o ]
HEGYMEGI MÁTÉ WOYZECK-RENDEZÉSÉRŐL
Minden ízében, pillanatában kidolgozott, elsősorban az értelemre ható, a megérthetetlent megérteni akaró előadás ez a Woyzeck az emberi kiszolgáltatottságról és egy magára hagyott, légüres térben létező generációról.
[ o ]
PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA JUBILEUMI BESZÉLGETÉSEK CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL
Persze ne gondoljunk unalmas pátoszra, tombol az ön- és közirónia, főleg, ha Pintér Béla kezében van a mikrofon. Megkapja itt a magáét mindenki, jobboldali színházcsinálótól baloldali kritikusig. És Pintér Béláig.
[ o ]
A FORTE TÁRSULAT PATKÁNYOK CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL
Aztán az embernek rááll a szeme és az agya arra, hogy ez az előadás más keretek között működik, de működik. A dialógusokat, monológokat sokkal finomabb mozgások kísérik, és ezek csak időnként és akkor is rövid időre erősödnek mozgásszínházzá.
[ o ]
ALFÖLDI KABARÉJA A BÁBSZÍNHÁZBAN
Van valami furcsa, „most a felnőttek rosszalkodnak” hangulata annak, ahogy beülünk a Bábszínház nézőterére, kezünkben a rombuszos-napocskás, 18+ feliratú szórólappal, és egy kisgyerekhang figyelmeztet minket a betartandó szabályokra.
[ o ]
A BÁNYAVÍZ A SZKÉNÉBEN
A Székely Csaba drámáira oly annyira jellemző, sajátos szórendre, ismétlésekre, a nyelvjárás kicsit elemelt változatára épülő nyelvhasználat a Bányavíznek is meghatározó eleme, és a darab humorának elsődleges forrása.
[ o ]
A DANTON HALÁLA A VÍGSZÍNHÁZBAN
Alföldi Róbert rendezése nem hagy kétséget afelől, hogy a mából néz rá 1794-re, hogy a vér, ami a színpadon folyik, a mi vér nélküli forradalmunk jó húsz éves kivéreztetésének a története is, amelynek során a „nem merik megtenni” mantrájától eljutunk a megérdemeljük kérdéséig vagy kijelentéséig.
[ o ]
PINTÉR BÉLA DRÁMAKÖTETÉRŐL
Az 1999-es Kórház-Bakony című drámával indul és a 2012-es A 42. héttel fejeződik be a szerző eddigi életművének közel felét, a tizennyolc bemutatott Pintér-darabból nyolcat magába foglaló kötet.
[ o ]
A HÁTRA ARC! CÍMŰ ELŐADÁSRÓL
Kijön a Sufni apró színpadára vagy harminc ember, egyforma pólóban, a mellükön a keresztnevükkel. Több sorban férnek csak el, és teljesen betöltik a színpadot. Két korosztályba tartoznak, köztük egy generációnyi hiány: nagyszülők és unokák, hetven körüliek és tízen-huszonévesek.
[ o ]
AGOTA KRISTÓF NAGY FÜZETE A SZKÉNÉBEN
A rideg, kopár valósághoz az alkotók olyan hangütést találtak, amely úgy mondja fel az epikus anyagot, vagyis az ikrek füzetbe írt tényközléseit, hogy az epikusság itt – ellentétben azzal, amit regényadaptációknál oly gyakran látunk – nem korlát lesz, hanem érvényes játékmód.
[ o ]
KLEIST AMPHITRYONJA A NEMZETIBEN
Felkapaszkodhatunk az Olümposz közelébe, vagy ülhetünk lent, Amphitryon házával egy szinten, a színpadot három oldalról körbevevő nézőtéren, választásunk, de inkább helyezkedési-törtetési képességeink és jószerencsénk szerint.
[ o ]
VAKNYUGAT AZ ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZBAN
És vannak pillanatok, amikor párbeszédképtelen, őrült viszályaink tényleg ott kísértenek a színpadon, a kérdés csak az, van-e valahol egy Welsh atya, aki ezt megláttatja velünk.
[ o ]
ANGYALOK AMERIKÁBAN – A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Nagy távlatokat ível át a közel négyórás előadás, és ahogy haladunk előre, egyre világosabbá válik, hogy sokkal többről van szó, mint a nyolcvanas évek New Yorkjához és annak is egy meghatározott közösségéhez kötődő, idejétmúlt történetről.
[ o ]
AGOTA KRISTOF EGY ELSURRANÓ PATKÁNY CÍMŰ DARABJÁRÓL
A néző jobban teszi, ha nem akar akkurátusan felfejteni minden egyes cselekményszálat, hanem hagyja, hogy egészében hasson rá ez a szürreális játék, és az egészet próbálja megérteni.
[ o ]