Négyek és Nagyok

::: A K28 Galéria kiállítása elé – a „4 Funkció” tükrében, 3 generáció keresztmetszetében


Szomorú hírt kaptam Párizsból a napokban. Az egyik idősotthonban, koronavírus-fertőzésben meghalt a 20. század elejéről itt maradt, zseniális dadaista-MADI képzőművész barátunk, a 96 éves Robert Saint-Cricq. Tudom, szép kort ért meg, mégis belém hasított az eltűnés fájdalma, hogy megszűnt létezni ez a különös kis figura, aki úgy volt nagy művész, hogy ő maga ezt észre sem vette. Amikor minderről és a Covid-áldozatok tömegéről beszélgettem WhatsAppon David Apikian párizsi művészbarátunkkal, így vigasztalt: „Zsuzsa, Covid ide vagy oda, a művész nem hal meg soha!”

Napok óta tartó letargiámból ocsúdtam e reménykeltő szavak hallatán: a művész nem hal meg soha! Milyen igaz! Majd folytattam a logikus gondolatmenetet: a művészet nem hal meg soha, Isten nem halott. (Nietzsche sem így gondolta!) Akkor hát, távozzon a félelem! Éljünk, alkossunk, reméljünk!

Ekkortájt kaptam a felkérést, hogy nyissuk meg együtt a Négyek és Nagyok karantén-kiállítást, amely a geometrikus művészet stílusjegyeivel különböző területeken alkotó kortárs képzőművészek munkáit mutatja be, generációs kontextusban. Stílszerűen a K28 Galériában, amely galéria eleve generációskontextus-ápolásra (is) jött létre, hiszen a galerista, Kontur Balázs egyben képzőművész és Fajó János tanítványa, aki viszont, mint tudjuk, Kassák Lajos tanítványa volt…

Carmelo Arden Quin és Katona Vilmos objektje és Sebestyén Sára két formázott fotója

Katona Vilmos kurátor koncepciója szerint a mostani kiállítás terve tisztán a képzőművészet és a geometrikus művészet gondolatát járja körül. A „4 Funkció” Carl Gustav Jung négy pszichológiai funkciójára utal, ezek: gondolkozás, érzelem, észlelés és intuíció. Négy habitus, négy lehetséges irány, ahonnan a geometria elérhető.

Így tudjuk megközelíteni a Négyeket (Fülöp Tünde, Katona Vilmos, Kontur Balázs, Sebestyén Sára), akik mindannyian az elemi geometria „titkainak” megfejtésére vállalkoztak, és így tudjuk megközelíteni a négy művészeti ágat is (textil, objekt, festészet, fotó).

Végiggondolva a koncepciót, érzésem szerint, a gondolkozás mint funkció a konstruktivista festészeté, míg az érzelem kétségkívül a textilművészeté; az észlelés persze a fotózást illeti meg, és végül, de nem kizárásos alapon az intuíció a szabad formájú kép-objektek (MADI) princípiuma.

Kassák Lajos kompozíciója, Sebestyén Sára két fotója, SAXON Szász János két MADI-alkotása, valamint Fülöp Tünde textilmunkája

Ez a „besorolás” meggyőző is lehetne így, de ismerve a kiállító művészeket, és megismerve a kiállításra kerülő műveket, úgy döntöttem, nem osztályozom be az alkotókat Jung pszichológiai kategóriáiba. Azt keresem inkább, ami ebben a háromgenerációs vállalkozásban a művészeket összeköti. Hiszen a négy művészeti ágban, száz év távlatában alkotó tizenkét művész módszereiben, érzésvilágában, kreativitásában nagyon sok közös pont van. Lehetnének kortársak is, annyira egyívásúak – mint a fa törzse, annak ága és gallya. Egymásból nőnek ki, egymást tartják, egyszerre léteznek.

A legfőbb közös pont az építészet, és az abból sarjadó geometrikus alkotásmód. A négy kortárs művész közül Katona és Kontur építész, Sebestyén belsőépítész; Fülöp pedig iparművészként ugyancsak a geometria hálóját szövi.

Száraz Marika és Fülöp Tünde munkái

A következő a matematika mint elméleti háttér: a szimmetria, az arányok, a struktúra mint rendező elv… Úgy gondolom, a kiállító művészek – nemcsak a Négyek, hanem a Nagyok, azaz a mestergenerációk képviselői is – a geometriát tekintik, tekintették az élet formai alapjának. Carmelo Arden Quin egy interjúban így fogalmazott: „Geometria nélkül nem lehet élni: geometrikus a Földünk, a Nap, amely körül forog, a bolygók pályája, az egyszerű hétköznapi tárgyak is, mint amilyen az ágy, az asztal, a tányér vagy a váza. A legkülönösebb geometrikus objekt a szemünk, telve élettel, mozgással…”

Robitz Anikó fotói, Fajó János szobra és Kontur Balázs alkotása

Ha ennyire egyívásúak a művészek, akkor mégis, mi különbözteti meg egymástól őket? Az egyéniség, a személyiség, a saját élettörténet, a különböző megismerési vonzások, a leképezéshez szükséges adottságok, az eltérő kifejezési eszközökhöz való kötődés, a választás, a tanulás mélysége, a felfedezések egyedisége, a korok, a századok, amin az életpályák átívelnek. Így lesznek festők, szobrászok, fotósok, textilesek, így lesznek egyedi alkotók.

Sebestyén Sára fotóművészete egy életesemény mélységes szomorúságából botladozott ki a fényre, hogy leképezze az újra felfedezett valóság-kincseket, árnyék-lenyomatokat, az épületrészletek árnyalt, intim szépségeit. A hozzá kapcsolódó mestergenerációs társ – az ág – a szigorú következetességgel alkotó Robitz Anikó; és a csaknem száz évre visszanyúló, mindezeket tartó törzs, a Le Corbusier munkásságát fényképező Lucien Hervé végletekig leegyszerűsített épületrészlet-fotói kerek egységet alkotnak.

Lucien Hervé fotója és Sebestyén Sára négy munkája

Fülöp Tünde – az ágacska, a gallyacska – a maga csöndes kreativitásával gömbölyíti, húzza, fonja, varrja az élet geometrikus szövedékeit… Mestergenerációs társa a Brüsszelben élő Száraz Marika, az amerikai konkrét művészet, személy szerint Frank Stella shaped canvas nyomvonalán haladva feszíti-fonja formázott kárpitjait. A generáció harmadik nagy alakja Szenes Zsuzsa, aki a geometrikus alkotások sorát vitalitással és konceptualitással frissítette.

Szenes Zsuzsa munkája

Kontur Balázs festészetével az egyik legnagyobb ághoz, Fajó János mesterhez kötődik. Kontur a Fajó-ágból fakadó konstruktivista szabad iskola stílusjegyeit vegyíti építészeti látásmódjával, saját alkotói mélységét, szabadságát kutatja, miközben Kassák Lajos közösségépítő attitűdjét is magára veszi… Mert mint jó Kassák-unoka megtanulta, hogy „Vagy célba jutunk közösen, vagy elvisz bennünket az ördög”. Azt is megtanultuk mindannyian „a nagy öregtől”, hogy „a képarchitektúra művészet, a művészet pedig teremtés és a teremtés minden.” (1922)

A negyedik generációs „ágazat” Katona Vilmossal indul, aki építészként, építészettörténészként, egyetemi professzorként dolgozik a mindennapjaiban, de miután találkozott a matematikához is erősen kapcsolódó „univerzális polidimenziókkal”, késztetést érzett az egyéni alkotómunkára. Ehhez mesterének a téma egyedi képviselőjét, a középgenerációs SAXON Szász Jánost választotta, akinek a műtermében találkozott kép-objektekkel, megismerte a MADI művészetet és annak alapítóját, Arden Quint, a geometrikus művészet halhatatlan öregjét.

Robitz Anikó két fotója, Katona Vilmos objektjei, köztük Kontur Balázs festménye, jobbra pedig Fajó János kompozíciója

E kiállítás apropóján is igazolva látom egyik szakdolgozatom azon tézisét, amely szerint nem létezik generációs ellentét felnőttek és fiatalok között. Vannak fiatal szellemű „öregek” és begyepesedett gondolkodású „fiatalok” – és vica versa. Ilyen „fiatal” volt a már említett Saint-Cricq és a kiállító Nagyok szinte mindegyike – a nehéz kort megélt, de utolsó percéig következetes avantgárd szellemiségű Kassák Lajos; az invenció nagymestere, a csaknem 100 évet megélt, örök gyermek Arden Quin; az élete utolsó évtizedeiben kerekesszékben ülő, ám mindvégig friss szellemű Lucien Hervé, vagy említeném Szenes Zsuzsát, aki a maga szelídségével az élet forrását, a mindörökké szeretetet sugározta maga körül. Kassákon kívül volt szerencsém ismerni őket személyesen is.

Igen, kimondhatjuk, hogy az élet él, és élni akar! Nyílik szerelem a kolera idején is… Köszönet Kontur Balázséknak, hogy e nehéz helyzetben is a megszokott rendben folytatják tudósításukat a művészet eme apró szigetéről. S így távlatot nyitnak a közösségi térnek, a reménynek – a mestergenerációk továbbélésének.

Dárdai Zsuzsa


Átvett újraközlés | Forrás: a szerző archívuma
Készült 2020 áprilisában, Szokolyán | Elhangzott 2020. április 23-án, a K28 Galéria Négyek és Nagyok című karantén-kiállításának online megnyitójaként; felolvasta Katona Vilmos kurátor | Elsőként megjelent a Tervlap.hu portálon | Kiállított művészek: Carmelo Arden Quin, Fajó János, Fülöp Tünde, Lucien Hervé, Kassák Lajos, Katona Vilmos, Kontur Balazs, Robitz Anikó, SAXON Szász János, Sebestyén Sára, Száraz Marika, Szenes Zsuzsa | Megtekinthető május 19-ig | Reprodukciók: K28 Galéria | Hovatovább: Kontur Balázs tárlatvezetése

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük