Esszéportál
EGY VAKNYUGATI PÁSTÉTOM NYOMÁBAN
Állítólag nekem mindenről Az jut eszembe. Az Evés és a Főzés. Pedig ez nem igaz! Mert például amikor egy színpadon leveles tésztás pástétomot esznek, eszembe se jut a függöny legördülése után hazaszaladni és főzni; persze ez esetben függöny nem is volt, mert a régi Átrium mozi épületében tartották a Vaknyugat című előadást.
[ o ]
OKTÓBERI NAPLÓ
Vajon a jó és gonosz cselekedetek megmérésekor képes ellensúlyozni a szeretet, a szerelem, a barátság, a harmóniára törekvés a többit, a rosszakat?
[ o ]
EMLÉKTÖREDÉKEK A MÚLTBÓL ÉS A JELENBŐL
Kilenc-tíz év körüli kislány voltam, amikor arra gondoltam, naplót kellene írni arról, mit csinálnak rendre rosszul a felnőttek, hogy én majd jobban neveljem a gyerekemet, neki majd jobb legyen. De nem találtam biztonságos helyet a füzet elrejtésére.
[ o ]
ZÁRSZÁMADÁS
Hat éve gondtalan fiatalként éltünk itt, a féktelen kulturális élet, a bulizás, a lelkesen begyűjtött új ismerősök és a köztük való bringás száguldozás töltötte ki a napjainkat. Berlin erre ideális. Szülőként tértünk vissza, Berlin más vonásai kerültek előtérbe, de a város a gyerekes létre is remekül alkalmas.
[ o ]
ZÁRSZÁMADÁS
Az izraeli tartózkodás hihetetlen rugalmasságot adott, azt a tudatot, hogy bárhova, bármikor el tudunk indulni egy babakocsival és két bőrönddel. Majd csak lesz valahogy.
[ o ]
EGY DECEMBERI HÉT TÖRTÉNETE
Amikor pakolgatja a ceruzáimat, akkor is addig nézek rá csúnyán, amíg le nem ülök mellé játszani, rajzolni. Olyankor nekem is sokkal jobb, elfelejteni az én felsőbb szempontjaimat, alárendelődni.
[ o ]
EGY ÁPRILISI HÉT TÖRTÉNETE
Egész nap nagyanyámra gondoltam. Takarítottunk a héthónapossal – szőnyeget is ráztunk. Szőnyeget, amit nagyanyám készített. Minden nyáron szőtt. Még reumától elgörbült, fogni alig tudó ujjakkal is.
[ o ]
EGY FOTÓ APROPÓJÁN
Mennyivel könnyebb írni a képről, mint megcsinálni. Csapnivaló fotós vagyok, és ez már így is marad: életemben egy jó képet készítettem, az olyan, mint valamelyik Antonioni-film egy kockája.
[ o ]