Stigmák nélkül

NÉMETH DÉNES CRYENE DONOVAN CÍMŰ DOKUMENTUMFILMJÉRŐL

A mentális betegségben szenvedők furcsa, de semmiképp sem érthetetlen világa, fél évszázaddal Benedek István Aranyketrec című könyvének megjelenése után, most ebben a megrázóan szép dokumentumfilmben elevenedik meg.

[ o ]

Voltunk mint ti, lesztek, mint mi

A HÁTRA ARC! CÍMŰ ELŐADÁSRÓL

Kijön a Sufni apró színpadára vagy harminc ember, egyforma pólóban, a mellükön a keresztnevükkel. Több sorban férnek csak el, és teljesen betöltik a színpadot. Két korosztályba tartoznak, köztük egy generációnyi hiány: nagyszülők és unokák, hetven körüliek és tízen-huszonévesek.

[ o ]

Szemrebbenés nélkül

AGOTA KRISTÓF NAGY FÜZETE A SZKÉNÉBEN

A rideg, kopár valósághoz az alkotók olyan hangütést találtak, amely úgy mondja fel az epikus anyagot, vagyis az ikrek füzetbe írt tényközléseit, hogy az epikusság itt – ellentétben azzal, amit regényadaptációknál oly gyakran látunk – nem korlát lesz, hanem érvényes játékmód.

[ o ]

Most mi van?

KLEIST AMPHITRYONJA A NEMZETIBEN

Felkapaszkodhatunk az Olümposz közelébe, vagy ülhetünk lent, Amphitryon házával egy szinten, a színpadot három oldalról körbevevő nézőtéren, választásunk, de inkább helyezkedési-törtetési képességeink és jószerencsénk szerint.

[ o ]

Van bocsánat?

VAKNYUGAT AZ ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZBAN

És vannak pillanatok, amikor párbeszédképtelen, őrült viszályaink tényleg ott kísértenek a színpadon, a kérdés csak az, van-e valahol egy Welsh atya, aki ezt megláttatja velünk.

[ o ]

A mi angyalunk

ANGYALOK AMERIKÁBAN – A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Nagy távlatokat ível át a közel négyórás előadás, és ahogy haladunk előre, egyre világosabbá válik, hogy sokkal többről van szó, mint a nyolcvanas évek New Yorkjához és annak is egy meghatározott közösségéhez kötődő, idejétmúlt történetről.

[ o ]

Elvakart sebek

AGOTA KRISTOF EGY ELSURRANÓ PATKÁNY CÍMŰ DARABJÁRÓL

A néző jobban teszi, ha nem akar akkurátusan felfejteni minden egyes cselekményszálat, hanem hagyja, hogy egészében hasson rá ez a szürreális játék, és az egészet próbálja megérteni.

[ o ]

A doboz világa

KORTÁRS DOBOZMŰVÉSZET

Hatásokban, kifejezésekben és törekvésekben rendkívül bő és sokrétű a Pápai Emese művészettörténész által Dobozvilág címen megrendezett kiállítás, amely sikerrel emeli rivaldafénybe ezt a méltatlanul háttérbe szorult átmeneti műformát.

[ o ]

A legjobb orvosság

SUSANNA LAKNER MAIL-ART GYŰJTEMÉNYE A BÉLYEGMÚZEUMBAN

A mail art-isták (sőt, mail-artisták) társadalma így, kívülről nézve, olyannak tűnik nekem, mint egy, Don Quijote világgal szembe menő, elszánt szépségeszményét az örökké gyermeklelkűnek maradó, kiváltságos felnőttek játékszenvedélyével elegyítő nemtitkos társaságé.

[ o ]

Pogácsák a könyvesboltban

EGYPERCESEK – TÁNCBAN ELBESZÉLVE

Góbi Rita és táncostársai tele pogácsás tálcákkal sétálgattak a négy órára érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt boltban, a könyvespolcokat kerülgetve, a nézőket kínálgatva A végzetben szereplőhöz hasonlóan finom, friss pogácsából.

[ o ]

Egy kis tréfa

EGY KORTÁRS KÖZTÉRI SZOBOR ÜRÜGYÉN

Kortárs szobor avatása a Belvárosban! Ennek főcímnek kellett volna lennie a reggeli lapokban. De ne legyünk telhetetlenek. Örvendjünk, hogy fehér holló ritkaságú eseményként egy gyökeresen mai szellemiségű plasztikát, történetesen Kalmár János Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását állították föl az Erzsébet téren.

[ o ]

Elvont táj

EGY SZÉKESFEHÉRVÁRI KIÁLLÍTÁSRÓL

A címet olvasva-hallva azonnal tudni véljük, miről van szó: „félabsztrakt” tájképekről. Ezzel a közkeletű szóval jelölve meg mindazokat a síkművészeti alkotásokat, melyeken kivehető az ábrázolás tárgya, de a látvány stilizáláson, átformáláson, átértelmezésen esett át. De ha szó szerint vesszük az amúgy találó kifejezést, ellentmondást kell benne látnunk.

[ o ]

Négyszemközt Ország Lilivel

EGY GYŐRI KIÁLLÍTÁSRÓL

Szakmabelinek és laikusnak különösen izgalmas lehet megfigyelni, ahogyan az életélmény a hozzá illő benső képet keresi, vagy látni néhány lépcsőfokát annak a küzdelemnek, amit a művész a benső képnek megfelelő motívum megtalálásáért, vagy megjelenítéséért, kifejezéséért folytat.

[ o ]

Barcsay Jenő ébresztése

EGY EMLÉKKIÁLLÍTÁS APROPÓJÁN

Alkata nem tűrte a divatokhoz, a külső sugalmazásokhoz történő alkalmazkodást, mindig csak azok a kérdések érintették meg, melyekhez mind festői értelemben, mind intellektuálisan megérett, amelyek valami módon következtek előző alkotói periódusából.

[ o ]