Esszéportál
KECSŐ KRISTÓF ÉS NAGY DÁNIEL SZOBRÁSZOK KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Mindkét alkotóra jellemző, hogy a geometrikus szabályok, törvényszerűségek követése során a matematikai szabályszerűség, az intuíció, az érzékelés szubjektivitása is érvényre jut. Értik, érteni akarják és értelmezik az anyagot, a formát.
[ o ]
WEILER PÉTER CHECKOUT CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Nincsenek térbeli határok, ha vannak is, csak képletesek, áttetszőek, átjárhatók. A falak, a szobák a Chelsea Hotelben valóságosak, az intim életet teszik lehetővé, de itt nincsenek titkok, azok mindig kitudódnak.
[ o ]
::: AZ ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁR „A FEKETÉRŐL” CÍMŰ TÁRLATÁRÓL
Minden munka kiváló és egyedi a maga nemében, de a kimagasló kurátori tudásnak köszönhetően egységbe kerülve új oldalukról mutatkoznak meg ebben a hatalmas, régi malomból kialakított, páratlan szépségű múzeumban.
[ o ]
MARIANNE WOLF AB OVO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Marianne Wolf új és régi alkotásaiban is a dolgok közepébe vág. Ab ovo. Teremtett világa nem mozdulatlan, nagyon is mozgásban van. Végtelenített, mint egy Möbius-szalag, bárhonnan is indulunk el, visszatérhetünk a kezdetekhez.
[ o ]
EŐRY EMIL VISSZATEKINTÉS CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Eőry finoman izzó, duzzadó, drámai energiákkal teli, ölelkező-szétváló formái az élet mibenlétét keresik, kutatják. Töretlen embersége, érzékenysége átsüt az alkotásokon, amelyek olykor zsoltáros, fohászos, hittel teli hangulatot, emberi világot idéznek fel a nézőben, de a formatökély az anyagelvűség világában tartja a nézőpont horizontját.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN II.
Önportréi mögött nincs semmiféle személyiségidealizmus, túlmutat önmagán, saját teste kifejező eszköz, emberképének tárgya és alanya, sőt kritikája, egyben világértelmezés is, heroizmus nélkül.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL LÉTEM KERESZTJE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN I.
Eőry saját ikonját (ideáját) alkotja meg, néhány vonalból, körből, pontból. Redukció ez, a létezés redukálása, annak a pontnak, helyzetnek a megtalálása, amely hozzásegíti, hogy a világ belső törvényeit, hasonlóságát felmutassa.
[ o ]
KOVÁTS ALBERT KIÁLLÍTÁSÁNAK APROPÓJÁN
A más vendéglátó egységekhez szokott belépőt meglepi az itt látható művek hangsúlya. Valóban, a Piano Art Café eredeti funkciója háttérbe szorulni látszik a kiállított munkák dominanciája mellett.
[ o ]
TURCSÁNYI ANTAL 2019-ES KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A fehér alap mellett a narancs és a fekete kombinációja különös színhangulatot éleszt: az életöröm és a rontani kész sötét gondolat dichotómiáját. Ezzel együtt kiválik művei sorából ez a drámai felhangot és a nyomasztó gondterhet kizáró, szabadon szárnyaló hét festmény, a modern festészet optimista oldaláról mindnyájunkhoz szóló tiszta, világos képi beszéd.
[ o ]
::: PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Láng Eszter tájképei a csend víziói. Ebben a csöndben előre hajol a fűszál, a vonal. Mintha terhet viselne, a napfény terhét, vagy az életét.
[ o ]
PÁROSESSZÉ LÁNG ESZTER SZÉLCSEND CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Fakó és harsány színek csendjét látjuk a képeken. Szemünknek feszülnek a formák, a szürkébb színek belénk mosódnak, akár a kavicsok a parton a többi kavics közé, és a vízbe.
[ o ]
PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL II.
Három művész, három életút, de az eltérő életutakban (művekben) is felfedezhetünk több közös vonást. Többek közt a szabadság iránti elkötelezettséget, az önismeret, az öngazdagítás, az önteremtés, az öntisztítás és a személyes tökéletesedés igényét.
[ o ]
PÁROSESSZÉ A 64. VÁSÁRHELYI ŐSZI TÁRLAT KIEMELT DÍJAZOTTJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRÓL I.
Nem vertük be fejünket a falba, nem verte be a fejünket senki, mégis csillagokat látunk. Egyszerre hármat is. Régen fénylőt, és nem régen felfénylőket. Izgalmas hármas, csillag együttállás.
[ o ]
PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Két különterem, nyitott átjárón elérhető az egyik is, a másik is. Ismét együtt a két művész (első közös kiállításuk 2012-ben a BTM – Budapest Kiállítóteremben volt). Egy város, egy absztrakt és komputerbontó világ, az élet szövetei, hol szálanként, hol darabonként. Emlékek és emlékhelyek.
[ o ]
PÁROSESSZÉ REGŐS ANNA ÉS REGŐS ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Az elkerülhetetlen modernizáció jelenségeit dolgozzák fel, a nemzeti sajátosság megőrzéséről, továbbfejlesztéséről sem megfeledkezve. Európa térképén ott található Magyarország is. Óbudástól, Lánchidastól, a magyar biedermeier hagyományától a computer kárpitig bezárólag.
[ o ]
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Évát minden érdekli, ami a formálandó anyaghoz kötődik, ahogy feldolgozza az információkat. Nem kapkod ide vagy oda, hol ebbe, hol abba. Műveivel kommunikál, teremt kapcsolatot a világgal, a nézővel. Érzelmileg kitárulkozik, és ez a kitárulkozás, ez az intimitás az, ami a kiállítás meglepetése.
[ o ]
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA BEFELE CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
A befelében ott a labirintus, az önmagára maradt ember cselekvése, magának kell harcolni az ismeretlennel, aminek maszkja van, változó teste, változó létformája. Kell a házirend, valamiféle belső rend, mert a befelében a rend utáni vágyat fedezhetjük fel, a tisztázást, mintha egy piszkozatot másolna, tisztázna le, újra és újra, de sohasem ugyanúgy, mindig másként.
[ o ]
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
T. Horváth Éva folyamatos mozdulattal írja a jeleket, izmaiba rögzült a manuális mozgás finom formája, lendülete, miközben írásjelekkel, fogalmakkal dolgozik, képileg reprezentálja őket. Díszít, mint akinek nem megengedett a hasonmás képi ábrázolása.
[ o ]
PÁROSESSZÉ T. HORVÁTH ÉVA ÉS ALFÖLDI LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSÁRÓL I.
Alföldi vízszintes képeinek felosztott tereibe helyezi Pompejit, a várost, mintha tégláról téglára építené fel újra a falakat. Nem szellem-, nem romvárost látunk, és ez a vázlatok csodája: egésznek, befejezettnek hatnak a részletek, ha olykor elmosódottnak is vélhetjük a szemünk elé terülő látványt.
[ o ]
PÁROSESSZÉ EŐRY EMIL KIÁLLÍTÁSÁRÓL II.
Eőry Emil csontoz, elhagyja a húst, a bőrt, a csontot keresi és formázza, legyen az fehér vagy fekete. Szürke lesz, többnyire szürke.
[ o ]