Tavaszi szél

::: A Tavaszi szél című csoportos kiállítás elé


Április 25-e Szent Márk, a második evangélium írójának napja. E napon tartották itthon a búzaszentelő körmeneteket, s ha madarak szóltak a búzából, jó termés volt várható, ha hallgatott a fülemüle, akkor változékony tavaszra számítottak. Fontos dátum, mivel a nyugati kereszténységben a húsvét március 12-e és április 25-e közé esik. A húsvét magába foglalja az archaikus termékenység ünnepeket is. A Jézus halálának és feltámadásának ünnepi emlékezetét megelőző 40 nap a nagyböjt ideje, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A böjti szelek ideje, a legszelesebb a mi féltekénken, a tavasz eleje, a megújulás ígérete.

A feltámadás maga az újjászületés, az élet győzelme a bűn és a halál felett. A böjti szelek, előkészítendő a szakrális állapotokat, kitisztítják a levegőt, felszárítják a télutó saras, havas maradékait, a Nap is jobban melegít, erősödik a fény, színes virágok és virágba borult fák mágikus szimbólumként jelzik az élet kiteljesedését. A friss levegő életerő, és főként a mi civilizációnkban, a városokban mindezt a szél biztosítja.

Láng Eszter
Láng Eszter

A szél a természet szülötte, a hőmérsékleti és a nyomáskülönbségek hozzák létre. Hatása rendkívül összetett a természetre és a társadalomra, ezek egy része előnyös (például szélenergia, szélmalmok, légszennyezés csökkentése; a szél felszínformáló ereje, vizekkel való kapcsolata; vitorlás hajók), egy része rendkívül káros, veszélyes (szélviharok okozta pusztítások).

Bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakítja a felszín közeli légrétegekben a szelek áramlását, és ezek állandóan formálják a földfelszínt (nekem a homokból épített homokbuckák, azaz a dűnék a kedvenceim). A fő széltípusok (például tájfun, monszun, tornádó, azaz forgószél) mellett számos szél önálló névvel rendelkezik, ezek többsége egy földrajzi tájegységhez kapcsolódik. Például a főn az Alpok oldalán lefelé áramló meleg szél; a hamszin forró sivatagi szél Egyiptomban és Izraelben; a misztrál északról a mediterráneum nyugati partjait érő téli szél. Kedvencem a zefír, az enyhe kellemes szellő.

Németh Géza, Molnár Iscsu István
Németh Géza, Molnár Iscsu István

Kultúratörténetünkben is kitüntetett szerepe van a szélnek, a vallásokban a szélisteneknek. Mindegyik szélisten más-más irányú és erősségű szelet képvisel. Az indoeurópai népeknél a szelek a Legfelsőbb Isten energiái; a szél aktív, férfias princípium, az életenergiákat szimbolizálja. Vannak korai mitológiák, amelyek a szelet egy kozmikus lény vagy a Föld lélegzeteként értelmezik (spiritus mundi). A makrokozmoszokban a szél a mozgató, éltető erő, a mikrokozmoszban a lélegzet. „Amikor a természet erősen kifújja a leheletét, annak neve a szél” – fogalmazza meg Csuang che a kínaiak elképzelését. Kínában a szelet (feng) a madarak királyaként tisztelték, nyolc féle szelet különböztettek meg. Nagyon fontos a mi Tavaszi szél kiállításunk szempontjából is, hogy a régi kínai esztétikai írásokban a művészi alkotások egyik alapeleme a szél, amely a gondolat, az életerő lendületét jelképezi, közvetítő az ég és a föld között.

Géczi János, Zsubori Ervin, Gábos József
Géczi János, Zsubori Ervin, Gábos József

Az egyiptomi panteon egyik leguniverzálisabb és legrégibb istene Amon, a levegő és a szél legfőbb istene. A hűsítő nyugati szél a torkából tör elő, a veszélyes forró sivatagi szél Széthtől, a pusztítás istenétől, Ozirisz gyilkosától származik. A föníciai teremtésmítosz szerint az őskáoszt a szél termékenyítette meg. Az iszlám kultúrában a szél a világrend egyik fő princípiuma. A Kalevalában Imatár, az égisten lánya a szél felkorbácsolta tengertől esik teherbe, és ez a teremtés kezdete. A mediterrán népek hajósok voltak, így sokféle szélistennek mutattak be áldozatokat. A görög mitológiában a négy égtáj szeleinek ura Aeolosz, aki egy barlangban őrizte a különböző szeleket. Négy fő szelet különböztettek meg a négy égtájnak, a négy évszaknak, a négy alapelemnek és temperamentumnak megfelelően.

Alföldi László, Mózes Katalin
Alföldi László, Mózes Katalin

A Bibliában többrétű a szél szimbolikája. A héber ruah szél szó szellemként és lélekként is értelmezhető, a világ isteni princípiuma, amely az örökké létező világok felett lebeg. Az Újtestamentumban a szél a Szentlélek jelképe, de a Jelenések könyve szerint pusztító erőt is képviselhet. Az indiai mitológiában Váju a szélisten, a régi szláv népeknél Stribog, az aztékoknál Ehecatl (Mexikóvárosban nemrég találták meg egy körülbelül 650 éves templomát).

Húber András, T. Horváth Éva
Húber András, T. Horváth Éva

Nem folytatom, pedig még szót sem ejtettem a szelek szárnyán lovagló boszorkányokról, a lovak és a szelek bonyolult kapcsolatrendszeréről, szellemekről és angyalokról, akik a fújdogáló szellőtől az óceánokat átívelő passzátszélig kísérői, társai az ezerarcú szélnek. A görög mitológia legszebb férfiistenét, Eroszt – a szerelem és a szexuális vágy megtestesítőjét, egyben Aphrodité, a szépség és szerelem istennőjének állandó társát – szárnyakkal ábrázolták, mint a csintalan szelet. Ők ketten vannak jelen Sandro Botticelli Vénusz születése című festményén. Egyébiránt Botticelli A tavasz című képének jobb oldalán megörökítette kedvenc Zephüroszomat, a növények oltalmazóját, a tavaszi csapadékot hozó istent, aki a legenyhébb a szelek közül. Zephürosz a nyugati szelek, a tavasz kezdetének istene, aki beleszeretett Flórába, a tavasz termékeny istennőjébe, és együtt nemzették a kerteket.

Székelyi Kati, Kelemen Katalin
Székelyi Kati, Kelemen Katalin

Nemcsak a japán és a kínai festők ábrázolják évszázadok óta a szelek különböző természetét, mozgását, áramlását, hullámzását, hanem az európai festők is – például John Constable, Turner, Claude Monet, vagy Oscar Kokoschka (A szél menyasszonya). Számos zeneműben (Vivaldi, Eötvös Péter és mások alkotásaiban) érzékelhetően fúj a szél. A szélhárfa ókori eredetű húros hangszer, a görögök szélistenéről, Aeoloszról kapta a nevét. Madách Imre írt róla verset, Szélhárfa címmel. Számtalan költemény ihletője a szél, Horatiustól és Ovidiustól kezdve Berzsenyin, Csokonain, Shelley-n át Weöres Sándorig, és két népszerű regény is kiemelkedő e tárgykörben (Emily Brontë: Üvöltő szelek; Margaret Mitchell: Elfújta a szél).

Lieber Erzsébet, Faragó Ágnes
Lieber Erzsébet, Faragó Ágnes

A Tavaszi szél kiállításon látható kortárs művek egy része kapcsolódik a hagyományokhoz, felhasznál mitológiai utalásokat (Alföldi László, T. Horváth Éva), vallási motívumokat (Faragó Ágnes), kiemeli a szél áramlását, mozgását (Gábos József, Húber András), lenyomatait (Géczi János), természetét (Kelemen Katalin, Székelyi Katalin, Zsubori Ervin). Van, aki a tavaszt hangsúlyozza (Lieber Erzsébet), van, aki a ritmust (Láng Eszter, Mózes Katalin). Van, aki meg is nevezi, melyik szél ihlette művét (Zephyrous – Molnár Iscsu István), és van, aki a szél alakította földrajzi környezetet mutatja be (Németh Géza).

Kérem, ünnepeljük együtt április 25-ét, a húsvéti időpont zárását, az újjászületést, a feltámadást színkavalkádjaiban is kifejező tavaszt, a megtisztulást hozó szeleket, a szél és a szerelem változatos isteneit, a szabadság lehetőségét, és mindenekelőtt azt a 14 művészt, akik munkáikkal, hitükkel, bizalmukkal lehetővé tették, hogy ma és itt átéljük azt a közös örömet, amit e sokrétű, sokszínű, emelkedett Tavaszi szél kiállítás jelenthet.

S. Nagy Katalin


Elsőközlés | Forrás: a szerző archívuma
Készült 2019 tavaszán, Budapesten | Elhangzott 2019. április 25-én Szigetszentmiklóson, a Városi Galériában, a Tavaszi szél című csoportos kiállítás megnyitójaként | Kurátor: S. Nagy Katalin | Galériavezető: Solti Eszter | Kiállítók: Alföldi László, Faragó Ágnes, Gábos József, Géczi János, Húber András, Kelemen Katalin, Láng Eszter, Lieber Erzsébet, Molnár Iscsu István, Mózes Katalin, Németh Géza, Székelyi Katalin, T. Horváth Éva, Zsubori Ervin | Megtekinthető: 2019. május 16-ig | Az itt közölt képek közül Géczi János, Kelemen Katalin és Húber András munkáinak reprodukcióihoz Varga László fotóit használtuk fel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük