::: Egy nagykanizsai Mikulás-est apropóján
Szigetszentmiklóson az Arnolfiniknél száznál is többször voltam. Sosem jutott eszembe, hogy a város nevében Szent Miklós neve is benne van, amelyet december 6-án csütörtökön, a nagykanizsai főiskola kollégiumában tartott Mikulás-esten mondtam ki először ebben az összefüggésben. István király bizánci kapcsolatainak köszönhetően még Szent Miklós-ereklyéket is őriztek Magyarországon, és neve körülbelül hatvan településnél bukkan fel, Kunszentmiklóstól Fertőszentmiklósig.
Miközben a hallgatók sütötte mikulás-süteményeket ízlelgettük, meséltem a 245-ben Patarában (Anatólia), gazdag családban született jószívű, adakozó, tehetséges Miklósról, akinek korán meghaltak a szülei. Főpap nagybátyja neveli, hatására 270-ben Jeruzsálembe hajózik. A szélvihar kettétöri az egyik hajó árbocát, s az emberek a vízbe hullanak, ám Miklós hite, ereje lecsendesíti a tengert, hajójukat is megmentik, és eljutnak a Szentföldre. Ettől kezdve a tengerészek, tengeri utazók védőszentjének tekintik.
Amikor egyszer meghallja, hogy egy szegény ember kénytelen egyik lányát feláldozni, titokban pénzt dob be az ablakon. Ezt még kétszer megismétli, így megmenti a három lányt, akik tisztességesen férjhez mehetnek. Fő üzenete: Te is tégy jót – titokban…
A Szentföldről hazatérőben Myrában püspökké választják, ezt a tisztet 52 évig tölti be. Főként fiatalokkal, gyerekekkel foglalkozik, tanítja, taníttatja őket; vagyonát jó cselekedetekre, mások segítésére fordítja.
Hosszú élete folyamán számos csodát tett, például megakadályozta három igaztalanul vádolt fiatalember kivégzését. 325-ben részt vett a kereszténység szempontjából jelentős niceai zsinaton. Már a saját korában is nagyon népszerű volt, 350 körül bekövetkezett halála után pedig főleg a bizánci, majd pravoszláv egyházban vált azzá. Nyughelyére 1087-ig angyalok vigyáztak, akkor azonban kirabolták a sírt. Összegyűjtött csontjait Bariban őrzik, templomot is építettek föléjük, ám lelke ott maradt az eredeti sírban.
A bizánci és a kopt hívők a VI. század óta december 6-án ünneplik Miklóst. Ökumenikus szent: a zsidóknak is segített, nem értett egyet üldözésükkel. A nyugati katolikus egyházban a IX–X. században kezdtek templomokat építeni a tiszteletére, a XIV. század óta a segítő szentek egyike. A XIII. században megjelenő latin nyelvű Legenda Auréliában, amelyben kanonizálták a szentek élettörténetét, ő is szerepel. Magyarországon még a XVI. században is a kötelező ünnepek közé tartozott a születésnapja.
A Miklós név csehül és szlovákul Mikulás, később ez terjedt el. Népi, pogány hagyományok is kötődnek hozzá, például a diákok püspökválasztása aprószentek napján.
Bizonytalan, hogy a mai Mikulás-ünnep miként alakult ki. Valószínűleg Németországból ered. A XIX. században polgári családokban már nálunk is ünneplik, osztrák mintát követve. A finn rádiósok 1927-ben úgy döntöttek, hogy a Mikulás és kilenc rénszarvasa a Lappföldön, a Fül-hegy gyomrában lakik, Napapiritben. Azóta is onnan indul világot bejáró útjára – a gyermekek (és a csokikedvelők) legnagyobb örömére.
A XIX. század vége óta mindmáig rengeteg kedves, zsúfolt, giccses, vörös színben pompázó képeslap sugallja a Mikulás nagyszerűségét. A keresztény művészetben ezernél is több évig készültek pravoszláv ikonok, katolikus oltárképek, melyen Szent Miklóst, ezt a derűs, szívélyes, bölcs embert, illetve csodatettekkel, legendákkal átszőtt életét ábrázolják. Nálunk például a Jánosréti oltár őrzi az emlékét.
Jó volt mesélni erről a hallgatóknak, akiknek egyébként szociológiát – azaz egyféle társadalomszemléletet – tanítok. És most már Szigetszentmiklósra is másként megyek, hogy tudom, Szent Miklós a védőszentje. Egyébként életem egyik, 11 éves korom óta meghatározó embere Mikulás napján született. Most volt 88 éves.
S. Nagy Katalin