Lezárásképp…

::: A Képekről – SNK rovat ideiglenes búcsúja


Lezárásként, de nem legvégül! Megírtam 11 esszét. Egyrészt elfáradtam, érzem a döcögést. Másrészt be kell fejeznem egy tankönyvet. Amúgy is: nyár lett hirtelen, vonz a kert, a virágok, a madarak.

A 11 jó szám, 11 fő a Voltak nekem… is. Szeptemberben, amikor búcsúzni kezd a kert, és új évfolyam indul az egyetemen, minden bizonnyal folytatom. Most azt találtam ki, hogy megkérem a hozzám-tartozókat: válasszanak ők festményt, és igyekszem nekik írni a képelemzést. A következő 11-et (remélem).

Még egyszer köszönöm mindazoknak, akik segítettek, hogy a 11 esszé megszülessen: Horváth Irának (begépelés), Sebes Katinak (szerkesztés), Zsubori Ervinnek (megjelentetés), Mózes Katinak és Turcsányi Antalnak (színek megfejtése) és az előolvasásért Rajkó Andrea Fenyának, Somlyó Bálintnak és Sándor Évának.

S. Nagy Katalin


Elsőközlés
Készült Budapesten, 2012 májusában

Comments

  1. Draskovich Edina says:

    Mi is köszönjük! :)

  2. Arnolfini Szalon says:

    Talán nem kell bizonygatni, mekkora öröm és megtiszteltetés számunkra S. Nagy Katalin barátunk exkluzív képelemző rovata. Biztos vagyok benne, hogy aki olvasta az eddig megjelent 11 esszét, s majd követi a hamarosan következő folytatást is, egészen máshogyan lép be egy képtárba, múzeumba, s másként lapoz bele egy albumba, másként néz rá egy festményre, mint azelőtt. Mert ezen írások révén nyilvánvalóan nem csak a szóban forgó képekről – és nem mellesleg: festőikről, illetve azokról a korokról, amelyben a művek születtek – tudunk meg rengeteg mindent, hanem a szemléletünk, nézőpontunk, nyitottsági szintünk, fogékonyságunk módosul, finomodik, csiszolódik. És mindenekelőtt vágyni kezdünk arra, hogy mi is élőben láthassuk, amit csak lehet. Ahhoz pedig fel kell kerekedni, ahhoz rá kell készülni, ahhoz oda kell utazni. Nem túlzás azt állítani tehát, hogy SNK esszéi mozgósító erejűek. Ne féljünk engedni a csábításnak…

  3. Papírszabó says:

    Bizony, bizony, mindenben igazat adok az előttem szólóknak! És hozzáteszem, hogy a Szalon gazdái is tapsot érdemelnek, mert szerzőiket folyton-folyvást új kalandokra sarkallják, a szalonban heverészőket pedig finom falatokkal kényeztetik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük