Mózes Katalin: Amikor festek…

Amikor festek, nem jut eszembe az a sok kegyetlenség, amiről tudok. A kutyára mért rúgás, az agyonvert nagynéni, a lelőtt, elgázosított… Nem jut eszembe, hogy máshol kellett volna felnőni. Hogy nyelveket kellett volna tanulni, ha lett volna miből és okosabb lettem volna. Hogy milyen felfoghatatlan a világegyetem. Az infarktus, a sztrók, a bénán rögzült kar, az utolsó lélegzetvétel. Hogy mi mindentől kellett megválni, hogy újra lehessen kezdeni. A találkozások és születések. Vízen lebegés, gyönyörködés a szeretteimben, a zongora hangja.

Amikor festek, el kell érni (néha percek alatt, máskor napok alatt sikerül) azt az állapotot, amely az artistáéhoz hasonló, aki elindul a város fölött, két toronyház között kifeszített drótkötélen. Nem nézi a kötelet, együtt létezik benne a kötél, a cél és ő. (Na persze a festő mégsem zuhanhat a mélybe.)

Mózes Katalin: Búcsúzó könyv (olaj, karton; 2008)
Mózes Katalin: Búcsúzó könyv (olaj, karton; 2008)

Amikor festek, nem gondolok arra a rengeteg csodálatos képre, amelyeket annyi évszázad, évezred alatt festettek, rajzoltak fantasztikus tehetségű és tudású alkotók, a képek, amelyeket csak alulmúlni lehet.

Amikor festek, nem gondolok arra, milyen pici a feladat, amit vállaltam, és még így sem bírok mindig végigmenni az odavezető úton, gyakran zsákutcába kormányozom magam, és csak a kétségbeesés állapota segít hozzá a katarzishoz. Vagy marad a kudarc.

Amikor festek, figyelni kell. Okosnak kell lenni. És közben át lehet élni egy-két gyönyörű szín, eltalált vonal, megtalált forma feletti boldogságot. Persze a képnek nem hibátlannak kell lennie. Elég, ha megfejthetetlen vagy kifejező. Elég, ha kép.

Mózes Katalin


Exkluzív elsőközlés
Készült 2012 júliusában

Comments

  1. Képszabó says:

    Ebben a szellemben kívánok neked boldog születésnapot!

  2. Katikám, ez olyan gyönyörű, hogy sírni tudnék, de olyan bölcs is, hogy örülök, hogy ismerhetlek és a munkáid vannak nekünk!

  3. Kopócsy Judit says:

    Mintha Sarastro adta feladattal mennék Veled, a válladat fogva, és némán élném át ugyanazt, hogy AMIKOR FESTEK…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük