::: A 10 éves Pásztor Emma kiállítása elé
Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy vállalták a veszélyt, és eljöttek Pásztor Emma kiállítására. Hiszen e tárlatnak már a címe is könnyen elriaszthatja a nyúlszívű művészetbarátokat: Találkozás egy hódgepárddal! Mindannyian tudjuk, hogy egy hódgepárddal való találkozás korántsem veszélytelen dolog, kimenetele legalábbis kétesélyes. Ha esetleg szerencsénk van, és nem fal fel minket a fenevad, még mindig fennáll a veszély, hogy egy komolyabb náthát kaphatunk a közelében tartózkodva.
Ráadásul, mint a meghívón olvasható mondatból megtudhatjuk, jelen esetben nem is afféle közönséges hódgepárdról van szó, hanem egyenesen egy kardfogú példányról! Egy ilyen szörnyeteggel való találkozásnak pedig még a lehetősége is felettébb aggasztó! A meghívó említett mondata persze igyekszik megnyugtatni olvasóit, mondván: Ne ess pánikba, ha patacombevés közben átrohan a szobádon egy kardfogú hódgepárd! Hát, nem tudom. Én patacomb evés közben mindig nagyra értékelem a nyugalmat, és cseppet sem örülök mindenféle bestiák váratlan látogatásának. Feltételezem, ezzel nem vagyok egyedül. Annál nagyobb meglepetés, hogy Önök voltak bátrak eljönni egy ilyen nyugtalanító című kiállítás megnyitójára. Hiszen, ha a címe ennyire rémisztő, milyen lehet maga a kiállítás?!
Nos, nyugodjanak meg, az itt látható képek – ha imitt-amott fel is bukkannak rajtuk különféle baljós alakok – korántsem annyira rémségesek, mint ahogy azt a meghívó alapján gondolhatnánk. Sőt! Látható itt náthagyógyászati rendelőben várakozó, derűs kedélyű csigökr, mosogatóban tisztálkodó vidám bögrék, macskákok szemüvegben és anélkül, egy doboz Soproni IPA-t fikszírozó farkas, tengeri bárban diskuráló szőrmókok, és korunk kétségkívül legelszántabb kalandora, Körfejű Cuki, aki a róla szóló képzeletbeli könyvek borítóiról mosolyog ránk biztatóan, mintha azt mondaná: „Nyugi gyerekek, ha bármi baj van, én rögtön ott termek!”
Csak találomra soroltam fel néhányat e különös rajzokon nyüzsgő lények tömegéből, akikben csupán egy a közös – hogy mindegyikük állandó tartózkodási helye Pásztor Emma fejében található. Nehéz elképzelni, hogy e fej belsejében milyen világ lehet, ha rendszeresen efféle alakok sétálnak ki belőle a papírra. Na jó, én egy kicsit el tudom, mert az én fejemben is alighanem hasonló állapotok uralkodnak…
Úgy képzelem, Pásztor Emma feje belülről egy dzsungelekkel és óceánokkal tarkított végtelen vidék, ahol nagyon könnyű eltévedni a robot összeszerelő üzemek, titkos szörnybázisok, rejtélyes barlangok, tenyésztési menhelyek és macska laboratóriumok útvesztőjében. Hogy tényleg így van-e, azt legfeljebb a Börgős Mihály szobrán ülő birshús tudná igazolni, bár, elnézve a róla készült rajzot, nem vagyok meggyőződve a szavahihetőségéről…
Noha sem Önök, sem én nem tehetünk sétát Emma fejében, azért az itt látható képek segítségével némi fogalmat alkothatunk arról, ami odabent van. Tekintsük hát afféle képzeletbeli kirándulásnak ezt a kiállítást! Induljunk bátran felfedezőútra rajzról rajzra, és azt se bánjuk, ha véletlenül eltévedünk ezen a titkokkal és meglepetésekkel teli vidéken. És bízzunk benne, hogy útközben nem botlunk bele egy áldozatára váró kardfogú hódgepárdba…
Dániel András