::: Párosesszé Ország Lili Kislány fal előtt című festménye kapcsán
Terekkel, térfelosztással, földrajzi terek elemzésével foglalkozó szakember Ország Lili Kislány fal előtt című festményét látva falakra, időre, emberekre, társadalmi folyamatokra gondol. Belső kérdéseire válaszolva elemzi a látványt. A kép tele van szimbólumokkal. Ezek mind valamiféle egységben jellemzik az emberi élet árnyoldalait. A nézőt a szorongás érzése fogja el; rémület és félelem van a festményen. A képen álló kislány ijedtségét fokozza a hatalmas fal alkotta háttér. Nincsenek lábnyomok, nincsenek lépések, semmi nincs, ami arra utalna, hogy a szépen öltözött kislány például azon merengene, merre tovább. Sokkal inkább egy emberi sors vezérelte pillanatot rögzítő életképet látunk. Mintha nem lenne választás.
A fizikai tér felosztása a festményeken rejtély. Ez a rejtély jelkép, amely szimbolizálja mindazt, amit a képnéző számára a felosztás jelent. Nem létezhet tér felosztás nélkül. A tér és jelenlét egyben térfelosztás. Ha a tér homogén lenne, nem lenne szükség felosztásra, egyetlen pont ismerete a teljes tér uralmát jelentené. Társadalmi környezet által határoltak a falak, emberi cselekvések sűrűsödési pontjai.
A falak mint határok egyben olyan vonalak is, amelyek az ember számára érthetővé tehették a halált, az emberi élet végét, végességét. Éppen ezért fontos az ember számára a határok kijelölése: ezek nélkül értelmezhetetlen a vég. A világegyetem végtelensége az ember számára nem értelmezhető, az élet vége egyben határt, falat is jelent. A fal mint szimbolikus térelem az élet végi döntés és esemény példája.
A falak ember által alkotott struktúrák. Számtalan példa van arra az emberiség történelmében, hogy a homo sapiens falat épített fajtársai ellen. Az ok minden esetben valamiféle ellenséges gondolat szülötte. Ez azonban nem egyedülálló a természetben, a területi védekezés és a fajtársak korlátozása az élővilágban sokféle módon megvalósulhat, akár kémiai, akár fizikai formában. Például az akácfák olyan kémiai vegyületeket bocsátanak ki, amelyek megakadályozzák, hogy közeli fajtársaik növekedni tudjanak, így kiépítve maguk számára az úgynevezett védelmi zónát. Emlékeztet erre egyes madarak „agresszív” fészekvédelme is: a szarkák vagy a varjak például tüskés növényekkel veszik körül fészküket fajtársaik vagy más ragadozók ellen. Hasonló módon védekezik a vakond, a pók és hangya is. Miközben az ember a kezdetektől büszke arra, hogy az evolúció csúcsán, annak „koronájaként” létezik, s mennyivel többet tud az élővilág más tagjainál.
Az emberi élet kezdetén álló kislány alakja a magány jelképe. Tiszta, rendes és polgári öltözékében egyedül van a fal előtt. Az elzártság, kiszolgáltatottság és egyedüllét érzését felerősítik – itt és általában – azok a falak, amelyek kizárják vagy kizárhatják az élet sodrásából azokat, akik előttük állnak.
Az elkülönítés (izoláció) egy személy vagy csoport teljes elválasztását jelenti más személyektől, csoportoktól, dolgoktól. Az orvostudományban ez pozitív jelenség is lehet, elősegítve a gyógyulást és a gyorsabb felépülést, ahogy ezt megtapasztalhattunk a covidjárvány alatt, sőt akár minden télen, az influenza vagy bármilyen vírus, baktérium terjedése idején. Albert Camus, A pestis című regény szerzőjének gondolatai azonban átvezetnek bennünket a társadalmi izoláció gondolatához. Eszerint „világunk törvénye az erő törvénye, mozgatója a hatalom akarása”.
Társadalmi csoportok szétválasztása többször előfordult a történelemben – a 20. század rémsége, a Holokauszt a festmény alkotóját is érintette –, és ma is akad rá bőven példa. A szociális elválasztás komoly lelki és mentális problémákkal járhat. Mindezek sodrását jelzi a festményen a kislány arca. A gyermek ártatlansága ellentmond a fal előtt álló alak képének. A fal jelzi, jelezheti a néző számára a történelem ismert folyamatait, miközben a fal szimbóluma az emberi lét jelképe is. Félelem és bizonytalan jövő.
Minden ember szabadnak születik. Ugyanakkor ezzel a határtalan szabadsággal éppen az élet lehatároltsága miatt nem tud az emberiség mit kezdeni. Ez a születéskor kapott szabadság végtelen, mint a világegyetem. Az ember számára értelmezhetetlen végtelent le kell határolni. Falakat építünk saját életünkbe, az ember a többi ember között csak falak segítségével tud élni. Határokkal és falakkal teszi értelmezhetővé, elviselhetőbbé az ember a saját életét.
A fal nélküli élet szabadsága a demokrácia. Demokráciához demokraták kellenek. Demokraták nem állítanak falakat, tehát demokráciában nincsenek falak.
Izsák Éva