A Budaörsi Műhely emlékezete

::: Fischer Ernő és az „Öten” alkotócsoport képei elé


Több szempontból is jelképes kiállítás ez a tárlat a száz évvel ezelőtt született Fischer Ernő festőművész, illetve a Budaörsi Műhely „Öten” alkotócsoportjának munkáiból. A jelképességet igyekszem majd megindokolni, először azonban néhány szó a mesterről és a tanítványokról.

Fischer Ernő 1914. július 18-án született Losoncon. Gyerekkorát és ifjúságát is szülővárosában töltötte, ott járt gimnáziumba, majd 1936-ban Prágába került a képzőművészeti főiskolára, ahol Oldrich Blasichek volt a tanára. A képzést 1938-tól a budapesti főiskolán folytatta, Aba-Novák Vilmos osztályában. Elkerülendő a frontszolgálatot, 1940-ben megszakította tanulmányait, vasúttiszti képesítést szerzett, s forgalmistaként vészelte át a háborút. Miután Losoncot ismét Csehszlovákiához csatolták, 1946-ban Magyarországra „disszidált”, s visszatért a főiskolára, Kmetty János mesterhez; 1949-ben kapott diplomát. Az ötvenes években a Népművelési Intézet képzőművészeti osztályát irányította, majd 1959-től nyugdíjazásáig, 1974-ig a szegedi Juhász Gyula Tanítóképző Főiskola rajz és művészettörténeti tanszékét vezette. Életében több mint negyven önálló kiállítása volt, s rendszeresen részt vett országos csoportos tárlatokon is. Nyolcvannyolc éves korában, 2002. október 9-én hunyt el Budapesten.

A Budaörsi Műhelyhez azok a Fischer-tanítványok tartoztak, akik a nyolcvanas évek végétől hétvégeken rendszeresen összegyűltek a budaörsi műtermemben, s önálló alkotómunkájuk mellett részt vettek azokon a posztgraduális képzésnek is mondható vetítéseken és beszélgetéseken, amelyeket Fischer Ernő vezetett. Emellett több csoportos és egyéni kiállításon is bemutatkoztunk a kilencvenes években. Történetesen a jelen tárlatnak is helyet adó térben, amely az átépítés előtt még zeneszoba volt, már 1991-től rendeztünk egyéni tárlatokat. A jelenlegi könyvtárigazgató, Filipszki István által 1996-ban itt elindított, azaz idestova két évtizede működő Könyvtár Galériában szintén többször nyilvánosság elé álltak a műhely alkotói. Tág és laza közösség volt ez a csoportosulás, amelynek összetartó erejét Fischer Ernő festői munkássága, szellemi irányítása és személyes jelenléte adta. Így amikor Tanár úr elhunyt, több mint tíz évnyi együttlét után megszűnt a Budaörsi Műhely is.

E kis kiállítótérben nincs arra mód, hogy a tizenöt-húsz fős műhely minden résztvevőjét érdemben megidézzük, ezért most – Fischer Ernő néhány műve mellett – csak az alapító tagokból álló „Öten” alkotóközösség munkáiból mutatunk be párat. Egyébként is problémás vállalkozás lenne egy mester–tanítvány kiállítás megszervezése – bár volt már rá példa –, mivel a Fischer-tanítványok csapata több száz főt számlál, akik a legkülönbözőbb formában kötődtek Tanár úrhoz, s ki-ki a maga módján értelmezi tanítványi viszonyát. Mi is ezt tesszük e centenáriumi évet záró rendezvénnyel.

Képek a kiállításról – Fischer Ernő (1973), Kölűs Judit (1989), Bíró Judit (1989), T. Horváth Éva (1992), Csengery Béla (1990) és Alföldi László (1989) munkái
Képek a kiállításról – Fischer Ernő (1973), Kölűs Judit (1989), Bíró Judit (1989), T. Horváth Éva (1992), Csengery Béla (1990) és Alföldi László (1989) munkái

Az alkotásokat tekintve tehát hatszereplős ez a tárlat, ám személyesen már csak hárman tudunk itt lenni. Bíró Judit harminchat évesen, 1992-ben, Kölűs Judit pedig negyvennégy évesen, 1994-ben távozott végleg közülünk. Ezt követően az „Öten” alkotóközösség is felbomlott. Mi, az itt maradottak – T. Horváth Éva, Csengery Béla és jómagam, Alföldi László – most Tanár úr mellett jelképesen rájuk is emlékezünk. Ugyanakkor mi is visszatekintünk egykori önmagunkra és alkotásainkra, mert a most kiállított saját munkáink is több mint húsz évvel ezelőtt készültek. A centenáriumi év elmúltával viszont, ugyancsak jelképesen, 2015. januártól májusig hat önálló tárlatból álló sorozatot rendezünk a Könyvtár Galériában, Hommage a Fischer Ernő címmel, amelyben bemutatjuk a csoportunk utóéletét, s jelenkori alkotásainkat is.

Térjünk vissza röviden a jelképesség indoklására. Mi magunk, s a Tanár úr szellemi hagyatékát ápoló és gondozó, 2003-ban létrehozott Fischer Ernő Alapítvány kuratóriumának tagjai is, azt reméltük, hogy 2014-ben Budapesten, Szegeden, esetleg Esztergomban nagyszabású Fischer-tárlatot rendezhetünk a centenáriumi év alkalmából. Nem rajtunk múlt, hogy ez nem így történt. Kétéves előkészítő munka ellenére egyetlen – szakmai szempontok szerint is elfogadható – kiállítótermet sem sikerült találnunk erre a célra. De ha ez sikerült volna is, a kiállításokat anyagi források hiányában nem tudtuk volna a saját elvárásaink szerint megrendezni, mivel egyetlen pályázatunkra sem kaptunk támogatást.

Lassan elmúlik ez az év, és ez az első kiállítás Magyarországon, amelyik legalább jelképesen megemlékezik az évfordulóról. Elképzeléseink szerint ez a bemutató csak ráadás lett volna a többi után, hogy összefoglaljuk az előzményeket, s jelezzük az életmű hatását, illetve továbbgondolásának lehetőségeit. A sors azonban úgy hozta, hogy Budapest közelében itt és most hiánypótló feladatot látunk el. Annak viszont örülhetünk, hogy az eredetileg korábbra tervezett, az itteninél rangosabb és nagyobb szegedi Fischer-tárlat mégiscsak megvalósul. Az MTA szegedi székházában, Aranyi Sándor rendezésében december 4-étől látható kiállítás létrejöttéért a Szegedi Akadémiai Bizottság Képzőművészeti Munkabizottságát és a Szög Art Művészeti Egyesületet illeti köszönet.

További jó hír, hogy e két magyarországi eseményhez két losonci is társult az idén. Tanár úr szülővárosában, a Nógrádi Múzeum és Galériában, illetve a Szabó Gyula Emlékházban októberben a Fischer Ernő Alapítvány reprezentatív kiállításokat rendezett, Szigyártó Gyöngyi kurátor szervezésével. Az emlékházban grafikákat, rajzokat és vázlatokat lehetett látni, a múzeumban pedig sikerült bemutatnunk az életmű ma hozzáférhető anyagából az ötven legjobb Fischer-alkotást. Ez valóban méltó megemlékezés volt a századik évfordulón.

Alföldi László


Átvett újraközlés | Forrás: Fischer Centenárium Facebook-csoport
Elhangzott 2014. december 3-án Budaörsön, a Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Galériájában megnyílt tárlat megnyitójaként | Szerkesztett változat | A kiállítás 2015. január 4-éig látogatható

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük