D-vitamin dózis

::: A Több fényt! – More Light! kiállításról


Mottó: Az élet híd, ne építs rá házat! Az élet folyó, ne kapaszkodj partjába! Az élet utazás. (Vikingek, film, 5. évad, 16. rész)

Fényes otthont, házat akarunk. Vágyunk a természetes fény után. A napfény hiánya álmatlanságot, depressziót, fáradékonyságot és ingerlékenységet okoz. A reggeli fény éberré és hatékonnyá tesz, az éjszakai sötétség elálmosít, pihenésre sarkall.

High-tech világban élünk. Szórakoztató elektronika, telefonok, autók, repülők, hajók és űrhajók világában. Időzónákat lépünk át, órákon át kék fénybe bámulunk, a megszokott ritmusaink könnyen megváltozhatnak. Kiszolgáltatottabbá válunk. Biológiai óránk elállítódik. Történhet ez belső elállítódás következtében (genetikai prediszpozíció, családi előfordulás) „magától” is, de fontos szerepet játszik benne az életmód, a mai rohanó, stresszes világ, természetes ritmusunk „megerőszakolása”. A Nap számunkra nem csak energiaforrás, hanem az élet forrása is. Több fényt akarunk, több fényre vágyunk. És több játékra.

Tizenhárom kortárs művész vizuális üzenete a jelenlegi bizonytalan helyzetre reflektál. Háborúra és békére. Mert nincs sötétség, az csak a fény hiánya. A kiállítás címe – Több fényt! – Goethe legendás utolsó szavait idézi.

A kiállítás plakátja

Minden embert árnyéka követ, de minél kevésbé testesül meg tudatos életében, annál feketébb és sűrűbb lesz (C. G. Jung). Az Árnyék ugyanolyan hatalmas, mint a Fény. A kettő harcol egymással, pandémia és egy közeli háború idején is. Ilyenkor megváltozik számunkra a tér és a sík, a színek és formák világa.

Távolodunk a jelentől, közeledünk a jövőhöz, mindkét viszonyrendszer anomáliáit éljük át, semmi sem bizonyos (Fürjesi Csaba: Csak tiszta forrásból, 2007–2022, akció, manipulált ready-made, fotó: Krnács Ágota). Élhetünk-e ilyen körülmények között harmóniában? Önmagunkkal és a világgal? Olyan világba avatódunk be, amelyet korábban személyesen nem tapasztaltunk meg. Az olvasmányélmény, egy kiállítás élménye nem helyettesítheti a személyes megtapasztalás erejét.

Daradics Árpád és Lux Antal munkája, illetve Fürjesi Csaba akciója Krnács Ágota felvételén (Fotók: Abafáy-Deák Csillag)

Egy toronyház tetején fénybe mártózhatunk, miközben négy keréken gurulhatunk, kormány sem kell hozzá. A kerekeket (fény)láncok kötik össze, egy modern ékszer is lehetne, csak nyakba nem igen való. A száguldás, a sebesség szimbólumát látjuk, az őrült sebesség hordozóját, a sebességnek nincs határa. Egy rakéta bármikor lecsaphat, észrevétlen. Ez az észrevétlen suhanás, ütközés hatja át a kiállítást (Lux Antal: „el”, 2022, vegyes technika, C-print).

A megnyitó közönsége a kiállításon, előtérben Krnács Ágota installációja (Fotó: Zsubori Ervin)

Érezzük a balsejtelmet, de nem tudjuk néven nevezni, kimondani. A görög tragédiákban a végzet jelent meg így az emberek számára. A végzetnek való kiszolgáltatottságunkat éljük meg és át. Tarot kártyát sem kell vetni, jósnőhöz sem kell fordulnunk, elég a híreket, a fake news híreit olvasni-hallgatni, és képzeletünk becsődöl, begörcsöl, képtelenek vagyunk logikusan gondolkodni. Az érzelmek hatása alá kerülünk. Golyózunk és ütközünk, kicsik és nagyok (Remigija Vaitkute: Toys, digitális fotók, videók).

Elviseljük a kék fényt is (Spitzer Fruzsina–Ruzsa Dénes: 1 kék pixel, videó). A Földet látjuk 3,7 milliárd mérföld távolságból, csak egy kék pötty, mintha hiba lenne a képen, de nem az. Ez még a mi otthonunk, nincs másik. Mai ismereteink szerint még egyedül vagyunk a világegyetemben.

Palik Eszter installációja, Spitzer Fruzsina és Ruzsa Dénes kivetített animációja, illetve Remigija Vaitkuté videója (Fotók: Abafáy-Deák Csillag)

Derűs, felszabadult, örömteli pillanatokat is láthatunk Krnács Ágota műtermében. A fény az örömök forrása, paradicsomi állapotot idéz meg. Csak egy pillanatra lehetünk időn kívül. Csak egy pillanatra, majd a fényből a sötétségbe zuhanunk (Daradics Árpád: Russian evolution 1-2, kasírozott nyomat, elektrográfia). A katonaládából, megvilágítva a kibelezett világ néz vissza ránk (Palik Eszter: Fejadag, katonai láda, sertés bél, led). Ez a disznóság nem kóstoló.

A négy kerék is a hiányt őrzi meg számunkra, valami láthatatlanná vált, bár ott van a szemünk előtt. Evilági mivoltát veszti a négy kerék, szimbólummá válik. A helyben maradás lehetetlenségének, tehetetlenségének szimbólumát látjuk. Leláncolt Prométheuszok vagyunk? Öröklétünk lenne? Halandók vagyunk, ugyanolyan gyarlók és vétkesek, mint a görög istenek (Olena Colub: Series „Invasion”, 2014, két elektrográfia, C-print).

Kocsis Emese grafikái és Olena Colub munkája (Fotók: Abafáy-Deák Csillag)

Az élet szent, tartja a mondás. Az élet szent, szép, hatalmas és értékes valami. A sárban is szép, a szűz havasi tetőn is. Mert mélység és magasság az élet. (Ady Endre: Itthon vagyok, Szilágy, 1903). Itthon vagyunk. Egy toronyház tetején. Messzire látni, távcső nélkül is. Szabad szemmel. Miközben kintről befele nézünk, akaratlanul is. Az alkotásokra.

És nincs jobb megoldás (Kocsis Emese: Beszélgessünk!, grafika, C-print). Hiszen mindannyian egy kék pöttyben (a Földön) szeretnénk élni, lebegve is (Spitzer Fruzsina–Ruzsa Dénes: Lebegő világ, videó). Mindenki csak azt hallja meg, amit megért. (Goethe)

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos


Exkluzív elsőközlés | Forrás: a szerzők archívuma
Készült 2022 szeptemberében, a Több fényt! – More Light! című csoportos kiállítás apropóján | VTHM – VízToronyHáz Műterem (Krnács Ágota Nyitott Műterme), Budapest | Kurátor: Krnács Ágota | Kiállító művészek: Daradics Árpád, Freund Éva, Fürjesi Csaba, Olena Golub, Kocsis Emese, Krnács Ágota, Lux Antal, Palik Eszter, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina, Jozef Suchoza, Szegedi-Varga Zsuzsanna, Remigija Vaitkuté | 2022. június 14. – szeptember 25. (csak bejelentkezéssel látogatható) | Együttműködő partnerek: Artcolony Cered, Magyar Elektrográfiai Társaság (MET), Dokuweb Art Innomatik Megoldástechnika

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük